Létezik, hogy én nem tudok elájulni?

Félre ne értsétek, nincsenek ilyen vágyaim, sőt az ájulás inkább a rémálmaim közt szerepel, csak elgondolkodtam rajta. :D

Volt, hogy tűző napon vastag hosszú ujjú ingben álltam órák hosszat, úgy, hogy előtte nem is ettem. A végére már nem láttam semmit, szédültem, de még akkor is álltam tovább legalább 10 percig, aztán ittam.

Aztán amikor még hülye voltam, volt hogy napokig alig ettem, szédültem, fájt a fejem, minden bajom volt, de nem ájultam el.

Aztán olyan is volt, hogy kb. 5 napig mindent kihánytam egy külföldi nyaralás alkalmával, de már előtte lévő 3-4 napban is csak nagyon keveset ettem betegség miatt. A víz se maradt meg bennem, semmi sem. Akkor is volt, hogy nem láttam, menni se nagyon tudtam, remegett a kezem, egy poharat sem tudtam meg tartani, de akkor sem ájultam el.

Meg úgy alapból rosszullevős vagyok, sokszor szédülök, nem tudok levegő nélküli helyen sokat állni, de elájulni soha nem ájultam el, pedig sok olyan pillanat volt amikor mindenki 'várta', hogy mikor esek össze.

Szóval létezik, hogy én nem tudok elájulni? Vagy lehet, hogy mivel félek az ájulástól ezért a kritikus helyzetekben is 'bebeszélem' magamnak, hogy nem fog megtörténni?

17/L