"Akit a legjobban szeretnél elfelejteni, azt a legnehezebb". Mit gondoltok erről, akár ha barát, akár ha szerelem?

Minap olvastam ezt az idézetet, és elgondolkodtatott, hogy ez valóban igy van. Volt egy hosszantartó barátságom, ami önhibámon kivül megszakadt, nem én, hanem a barátnőm volt az aki finoman, de teljesen ellökött magától, már nem is köszön. Nagyon fájt, hosszú évekig biztam benne, hogy ez változni fog. Rengeteget álmodok vele, hogy kibékültünk. Már ennek 6 éve, de még mindig fáj ha rágondolok.

Voltak reménytelen szerelmek is az életemben, de talán azok nem fájtak ilyen hosszú ideig mint ennek a barátságnak az elvesztése..

Pedig sokszor vagyok úgy vele, hogy mi a fenének gondolok rá, nem érdemli meg, nem fogok, de mégis sokszor az eszembe jut...