Hogy bírjam ki egy olyan ember társaságát, aki egy nagyon rossz korszakomra emlékeztet?
Egyik nap találkozni fogunk, egész nap egy társaságban kell lennünk, pedig már 2 éve nem beszéltem vele, max. csak köszönés.
Régen nagyon megbíztam benne, nehéz időszakom volt, sokat segített, de ugyanannyi rossz is történt. Teljesen új világot ismertem meg általa, ami néha ma is hiányzik még...
Amúgy már nagyjából túlléptem ezen, de néha még mindig sírok azok a dolgok után gyengébb pillanataimban, pedig 2 év telt el (nem 1-2 naponta, inkább 3-4 havonta).. Csak vele nem akarok találkozni, mert nem bírnám ki a társaságát egész nap, vagy azt, hogy ha beszélnem kéne vele..
Mit csináljak, hogy tereljem el majd a figyelmemet? Nem akarok kiborulni a mosdóban, vagy valami, mert mindig én vagyok 'az erős lány', és nem akarom ezt a képet lerombolni..
Kezdhetnéd akár azzal is, hogy megpróbálsz nem hazudni önmagadnak.
Előbb utóbb úgyis fel kell ehhez nőni. És jobb előbb.
Szóval ha gyenge vagy, lásd be, és fogadd el magad gyengének.
Ismerd meg a határaidat, a gyengeségedet, a korlátaidat.
Csak így tudod majd irányítani ezeket, túllépni rajtuk, továbbfejlődni, és valóban erőssé válni.
Én nem mondtam, hogy 'erős' vagyok..
Van, amiben nagyon, de van, amiben nagyon gyenge vagyok. Én azt mondtam, hogy mások annak látnak, és ezt szeretném megtartani.
...egyébként elég kusza ez a dolog!
"Teljesen új világot ismertem meg általa, ami néha ma is hiányzik még..."
És ez a rossz korszak??!!
Hogy hiányzik?
Akkor ez nem rossz korszak, mert egy rossz dolog az nem hiányzik!
Ez egy jó korszak, aminek a hiánya fáj.
De a hiányt miért ezzel az emberrel kötöd össze?
Miért nem a szép emlékeket kötöd vele össze?
Ha meg miatta kerülsz nosztalgikus hangulatba... akkor megsúgom, ettől vagyunk emberek, ettől mélyebbek az érzelmeink egy darab botnál, ez az élet velejárója.
"én vagyok 'az erős lány', és nem akarom ezt a képet lerombolni..
Néhány pszichológiai tény:
Ha nem vagy az, akkor ez egy téves kép.
Ha ezt nem akarod lerombolni, azzal másoknak is hazudsz, (hamis képet mutatsz) és magadnak is.
Amíg nem tudod magad felé elismerni a gyengeségeidet, addig mások felé sem tudod.
Amíg nem vállalod fel a korlátaidat, addig nem tudsz rajtuk túl lépni.
Tényleg kusza..
Nos, rossz korszakomban voltam nagyon, de ő eléggé kihozott onnan.. Vagyis a tényeket (haláleset, betegség, stb.) nem tudtam megváltoztatni, de elég sokat segített. Viszont utána szintén visszazuhantam, de nem annyira már, de az amivel ő megismertetett nagyon hiányzott, jobban, mint előtte bármi..
Nem csak a rossz emlékeket kötöm vele össze, mert vannak szépek is, csak erre az elég hosszú időszakra ő emlékeztet a legjobban.
Igazából erre nincs tökéletes recept.
Nagy levegő, aztán hagy szóljon.
Tényleg annyit tudsz tenni, hogy ne legyőzni akard a rossz érzéseidet, úgyse tudod, hanem megismerni azt, hagyd az érzelmeket "átfolyni" magadon.
Ja, és ami a legfontosabb, ahogy ma divatos mondani, ne vonzd be , hogy rossz lesz!!!
Ami az agyban megfogan, az be is következik! Újabb tény, ez bizony működik!
A legjobb amit tehetsz, tali előtt egy kis meditáció, aztán pár vicces videó a youtude-on alaphangulatnak. :)
Koszonom, ment a zold kez az osszes valaszra..
Es igazad van, megprobalom majd a leheto legjobban megoldani majd a helyzetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!