Mit csináljak, ha mindenki eltávolodott/elhagyott engem?

Annyiról lenne szó, hogy 16éves vagyok lehet fiatal, de szerintem fontos már ebbe a korba is, hogy meglegyenek körülötted azok az emberek akiket az életedbe fogadsz... Annyi az egész, hogy a csajjal kit megszerettem valamiért leszar*a a fejem, még nem jöttünk össze, de már semmi akadály se volt, és szombat óta nem beszélek vele, ő nemtudja, hogy szeretem, de igen megszerettem, 7 barátnő mellett 2. csaj kit megszerettem... És nála már tuti esélyem sincs, tehát ezt ne is írjátok ,hogy szerezzem vissza őt.. futottam utána egy ideig, de reménytelen... nem töröm magam tovább, inkább hamarabb elfelejtem, mint fájdalomba reménykedek. Ő már lényegtelen, mert nincs visszaút, max majd a távol jövőbe, csak idesorolom, hogy ő is elhagyott, elhagytak a barátaim kikkel ittam esténként, buliztam estéként, kik előtt már megmertem törni, és nem szégyeltem semmit se, a családommal pedig hónapok óta ne mbeszélek, csak hazajövök suliból szia,szia és ennyi... 1-2éve nem tudnak rólam semmit se, szóval minden elhagyott mi fontos egy embernek... barátság,szerelem,család. Nem vagyok depressziós, de kikészít ez, hogy nap mint nap a gondokkal vagyok efoglalva, és 2 hete mindennap iszok, suliba rontottam, volt mikor másnaposan mentem be, visszaálltam a bukás szélére, és most javítottam ki az első félévi 4 bukást és újra a szélén vagyok a 2 hét alatt... Kaptam 2 szaktanári, 1 osztályfőnökit, rengeteget stresszelek, egyedül ami van nekem az a kick box edzés amit már fél éve űzök, és itt egyedül tudok kikapcsolni, vagy ha bevagyok rugva, és pl ma este is tervezem már megvettem a bolti bort várom az estét... A barátaim azért hagytak el, mert smárolt a csajjal kit szeretek az egyik barátom aki benne van ebbe a társaságba, és lebasztam és raádásul születésnapomon... és mikor leszidtam mindenki mellé állt... és nem értem miért... Mondhatjátok, hogy nem igaz barátok, mert azok! igaz ő nem, de a többi igen és a többi hiányzik és bevallom ő is, mert én mindig is igaz barát voltam, csak büszke vagyok és igaz barátok ,mert ők ott voltak mindig nekem, volt mikor megakart verni 2 cigány és oda álltak mellém 12-en (ennyien vagyun kbenne). És én az a fajta típus vagyok aki nem bír itthon lenni, ki szereti élni az életét, mindent kipróbál amit tud, igaz zülött vagyok, de egyszer élünk és az, hogy itthon depizek az nem megy, cselekvő ember vagyok, és most tehetetlen lettem, hogy mit kéne cselekedni... Tehát olyan vagyok aki élettel teli van, és nem érdekli semmi gond, de mikor már minden elvesződik az embertől akkor térdre tud esni, és hát én most eléggé úgymond padlón is vagyok, csak a piába folytom magam, és nekem nemkell más barát, ők kellenek, mert nemtudok ilyet mondani akik pont ilyenek, mert nekem az ilyenek a megfelelők akik: isznak velem sokat, bulizgatunk, fűzzük a csajokat, hétköznap focizgatunk, megtörhetek előttük bármikor nem röhögnek ki, együtt szívunk minden balhénál, ha kell inkább őket is verjék meg mint, hogy hátra álljanak, hogy ne álljanak ki mellettem, akikkel nap mint na pbeszélek, és lett nevünk bőségesen... És én élettel teli ember vagyok, de most nincs semmi, és cselekedetre hajtom magam, de nemtudom mit tegyek. Legjobb lenne, ha visszakapnám a csajt minden álmom lenne, mert én nagyon tudok szeretni sose csaltam meg még egy barátnőm se, ha visszakapnám a barátaim, mert így én vagyok a kiközösített, és velük innék újra minden hétvégén, a családom meg haggyuk... Mit tegyek szerintetek?