Kezdőoldal » Emberek » Egyéb kérdések » Van esélyem még egy normális...

Van esélyem még egy normális életre? A többi lenn.

Figyelt kérdés

Általános iskolában rendkívül jó képességű bár meglehetősen kötekedős gyerek voltam és elég nagy szarkavaró. Például nekiálltam kötekedni egy gyerekkel és természetesen később én jártam pórul. Volt hogy olyan dolgokat szóltam be másnak érzéketlenül hogy pl. amikor valakije meghalt hogy "Jaj, felfordult a nagymutter? Hát eléggé peches volt számára az a nap. Szerintem senki nem fogja hiányolni azt a vén boszorkát." A történteket otthon persze úgy adtam elő hogy én tűnjek ártatlannak, amit a szüleim el is hittek. (Meg néha letagadtam bizonyos dolgokat.) Másnapra sok esetben elértem hogy valamely szülőm az iskolában jelenjen meg azáltal hogy mondtam neki hogy jelenjen már meg és tegye már helyre ezt meg azt a gyereket. Mivel többször elferdítve adtam elő a dolgokat, elértem azt, hogy a szavahihetőségem és megbízhatóságom egyenlő lett a nullával a tanárok körében és az osztály körében is. Kb. úgy 3. vagy 4. osztály környékén totál kiközösítettek és reggelente fújongással vártak és mindig felborított paddal fogadtak. A nap folyamán többször amikor szünetről visszaértem a terembe kiforgatták a könyveimet a táskámból és a tanárnak azt mondták hogy én voltam csak rá akarom kenni az osztályra. Ezen stílusom hatására volt egy viszonylag hosszabb időszak amikor szinte minden nap kékre-zöldre összeverve mentem haza, mivel úton-útfélen megvertek, leköpdöstek az osztálytársak meg azok ismerősei (meg néha a szülei is). Emiatt édesanyám betegesen elkezdett félteni. Később már visszafogtam magam, viszonylag megbízhatónak tartottak, de a szavahihetőségem megkérdőjelezhető volt. Ekkortól már nem voltam egyáltalán kötekedő-szarkavaró, de az osztály magától is kiközösített és volt hogy úgy megaláztak olyan dolgokkal például, hogy a földön vonszoltak, meg csicskáztattak, ill. velem íratták le az összes házijukat, hogy heteken át sírógörccsel mentem haza. Egy nap ezeket a dolgokat átgondoltam egy tavaszi szünetben és szinte eszeveszett sírással a földre rogytam ahogy belegondoltam, hogy hogyan tudtam ennyit ártani más embereknek lelkileg. Nyilván nem kell mondanom hogy nem volt akkor se egy barátom se meg később se mikor már visszafogtam magam. Talán a sors iróniája lehet hogy 8. osztály szeptemberére meghalt az édesanyám. Édesampámnak meglehetősen bunkó természete volt úgyhogy nem volt egy élmény vele lakni egy fedél alatt. Középsuliban infó szakra jelentkeztem tovább, mivel akkortájt kezdtek elterjedni ezek az elektronikus-digitális dolgok ill. számítógépek. 4 éven át csak az informatikára koncentráltam, infóból, matekból szín jeles voltam, az összes többi tantárgyból épphogy kettes-hármas. Egyébként a középsuli alatt végig szinte csendes gyerek voltam. Az érettségim kb. ugyanolyan eredményű lett mint a 4 éves tanulmányom, nagynehezen bejutottam egy egyetemre, ahol ez a csendes visszahúzódottságom tovább folytatódott. Egyébként matematika-programozás szakon diplomáztam, majd később szereztem még egy diplomát fizikából is. Az egytemi évek alatt egy begyepesedett fanatikus szakbarbárt láttak bennem (meg egyébként a középsuliban is), akivel szinte a világon semmiről nem lehet beszélni a számítógépen kívül. Mivel nem vagyok ezek miatt túl kommunikatív, nem sikerült elhelyezkednem semmilyen normális munkahelyen. Most jelenleg ott tartok hogy egyetlen barátom sincsen, barátnőm és párkapcsolatom nem volt, közmunkáből és munkanélküli segélyből "tartom el magam". Édesapám kórházba került egy pár hete, a villanyt, vizet ki fogják kötni mivel lassan gyűlnek a be nem fizetett számlák. Már lassan ideje volna egy párkapcsolatot kialakítani, meg már ideje volna családot is alapítani, de erre az alaptermészetem miatt meg pénzhiány végett nincs esély meg nem hiszem hogy jó apa volnék. Meg így utólag visszagondolva azért jól elcsesztem az életem első "igazi" 12 évét.


Szóval innen hogyan tovább emberileg és anyagilag?


27/F



2014. ápr. 6. 00:03
1 2
 11/15 anonim ***** válasza:
64%
Nagy bűntudatod van. Gyerekkorában sokan csinálnak olyan dolgot, amit később megbánnak. Gyerekként a történtek tulajdonképpen még nem a te felelősséged. Most viszont mát igen. Menj el egy krízisközpontba, keress egy pszichológust, vagy segítő szakembert, mert ha lelkileg jobban vagy, könnyebben lesz munkád, kapcsolataid.
2014. ápr. 8. 20:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 KovA1963 ***** válasza:
54%

Figyelj, jó úton vagy. olvasd el a tékozló fiú történetét, igazából képes voltál ítéletet mondani viselt dolgaid felett, ami azt jelenti, hogy már lényegében más ember vagy, mint akit bevezetőnek bemutattál.


Kemény iskolán vagy túl sajnos amit viselkedésedeel magadra zúdítottál rajtad is hegeket hagyott.

Fordítsd ezt is hasznodra és mások hasznára - az ilyen hegek érzékek is olyan dolgokra, amit nem tudhatnak akik azt meg nem élték. Élettapasztalat - bele tudsz érezni olyan helyzetekbe amibe mások nem.


Szerintem ezekután jó apa lennél.

Azt tanácsolom, hogy kerüld azt hogy magad körül forogj, az csapda. A viselt dolgaidra pontot tettél már.


Próbálj inkább mások körül forogni éspedig magadnak nem várva semmit... ezt szokni kell... Aki nagyon arra figyel amit magának elvár az annak rabja - néha kell tudni vágyakat és szerelmeket is elengedni.


Arra figyelj te mit tehetsz.

Az ember olyan lény aki szeretet által lesz értékké... attól lesz értékes, hogy szeretik és: az az értéke, hogy szeretetével másokat is értékké tesz önmaguknak is.


Mindenkinek adott az élet küldetést és ahhoz szövetséges kell. Te pedig szövetséges lehetsz.

Kell ehhez, hogy megismerhessenek ennek adj esélyt.

A megismeréshez helyzet kell amiben megtapasztalnak.

Közös programok, tevékenység önkéntes szolgálat munka, közösség: te választasz magadhoz méltó helyzetet amiben szívesen ismerkednél, vagy mehetsz helyekre, ahol úgy gondolod vannak olyanok akiket érdemes megismerni.

A természetjáróktól a templomi közösségekig bármi szóba jön. Szerzel barátokat és talán szövetségest is az élethez. És ne felejtsd nem az vagy aki voltál... ha leszámoltál viselt dolgaiddal ne legyen bűntudatod.

Abban az értelemben az is vagy aki voltál, hogy jöttél valahonnan ahová nem kívánkozol vissza és kerülni fogod.

Van indítékod kezelni és elkerülni bizonyos helyzeteket, csapdákat. És érzéked is.

Szóval - fordíts most egyet a papírlapon elegánssan azzal, hogy ez volt eddig a piszkozat - a másik oldal tiszta új lap... és tudod, hogy mégegyszer nem szabad fordítani. Nem lesz semmi baj.

Ne sajnáld magad arra érdemes dolgoktól és emberektől, ha valaki akkor te tudod milyen csapda az embernek tévelyegni. Neked van miből megbocsájtani másoknak önmagaddal szemben... így nem okozol tartósan fájdalmat magadnak másokra haragvással.

Ne hagyd magad összezavarni sem viharban sem zátonykerülgetés során - válassz csillagot és tartsd mindig azt szem előtt - el ne téveszd.

2014. ápr. 9. 13:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 KovA1963 ***** válasza:
79%

Még egy fontos "apróság": meg kell tanulni embereket felértékelni... mégha nehéz is. magadnak is és önmaguknak is.

Aki másokból a szemetet gyűjit szemétláda lesz, aki kincseket az kincsesláda :-) és gazdagodik általuk.

2014. ápr. 9. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
Menj ki külföldre.
2014. ápr. 9. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim válasza:

Hát le a kalappal hogy le tudtál diplomázni ilyen lelki sérelmekkel, engem baromira idegesített volna ez az egész.

Kérj bocsánatot attól akitől indult ez az egész, könnyebb lesz neked, úgy fogod érezni hogy van "jogod" elfelejteni végre ezeket a szörnyű dogokat.

Légy nyitottabb: azért nem találsz munkát mert azt látják rajtad hogy depressziós, befele forduló emberrel van dolguk, ami nekik is nehézség mire "betörik" beilleszkedik hiába tehetséges és diplomás. (amugy a közmunkával meg semmi baj sztem! valakinek csak ez jut...)


sok sikert 21/l

2014. ápr. 16. 13:40
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!