Az baj ha a saját világomban élek?
Amíg nem korlátozod saját magadat vele, addig azt csinálsz, amit akarsz.
Egyébként hasonló a világnézetünk, engem sem érdekel rengeteg dolog, ami mást igen, és fordítva.
Abszolút összeegyeztethetőnek tartom az egyébként hétköznapinak mondható életemmel, mégha egy-két ember különösnek is tart emiatt.
Én úgy gondolom, hogy valamilyen szinten minden ember a maga világában él, a kérdés az, hogy az a világ mennyire hasonló, vagy különböző a többi emberéről.
Az, hogy nem akarsz alkalmazkodni másokhoz lehet előny és hátrány is, bár első gondolatra nem tartottam túl előnyösnek, mert igen is egy párkapcsolatban is alkalmazkodni kell a másik emberhez valamilyen szinten, akkor a munkahelyen is alkalmazkodni kell a munkatársakhoz és ezek elkerülhetetlen dolgok. A másoknak nem megfelelni akarás is elég kettős dolog, egyrészt előny olyan szempontból, hogy erősebb személyiséged lesz, viszont arról sem szabad megfeledkezni, hogy vannak olyan helyzetek, amikor igen is mások ítélnek meg és az alapján alakul az életed, hogy mit mondanak (tanárok milyen jegyet adnak, megkapod-e az állást az interview után, vagy összejössz-e kiszemelteddel, vagy épp visszautasít, csak hogy néhány példát említsek). Szóval összességében nem hátrány, ha a saját világodban élsz, viszont igen is el kell fogadni a tényt, hogy egy társadalomban az emberek hatással vannak egymás életére és erre tekintettel kell lenni.
A saját világban élés kb. olyan embernek jó, mint Beethoven vagy Agatha Cristie. Az ilyen emberek nem is tudnának nem a saját világukban élni. Álagembernél azonban nem jó, mert előbb-utóbb (inkább előbb) megzakkan.
A másik: ha nem érdekelne más ember és annak véleménye, fel sem tetted volna a kérdést. :)
Akkor nincs baj, ha te is elfogadsz másokat olyannak, amilyenek ők! Például természetesnek tartod, ha azt mondják, hogy hülye vagy. Ők is kimondják azt, amit gondolnak. Ha az ellenkező nézeteket ellenséges megnyilvánulásnak tartod, akkor már baj van! Ha nem tanultál, a te dolgod. Ha egyest kapsz, a tanár dolga.
Ha ezt nem veszed zokon, nincs baj! Ha különc vagy, a te dolgod. Ha emiatt kiközösítenek, meg macerálnak, az az ő dolguk. Ha neked ez így jó és természetes, hogy egyedül maradsz a világban, semmi baj! Ha éhezni fogsz, majd kénytelen leszel alkalmazkodni, mert, ha nem adnak enni, az az ő dolguk és nem szabad másra ráerőltetni a nézeteidet!
Egyátalán nem veszek zokon semmi ilyesmit. Régen sok problémám volt az emberekkel, és megszoktam, természetesnek vettem ha valaki beszól vagy oltogat.
Ezzel az a baj csak hogy sokszor elfelejtem, vagy nem értem, hogy ha beszólok valakinek mondjuk viccből, akkor azt miért éli meg világfájdalomnak. Mivel nem hallgatok oltásokra, én magam olyan vagyok amilyennek én akarok lenni, nem amilyennek mások mondanak (még akkor is, ha van igazság alapja). Talán 3 ember szavára adok, de én határozom meg minden döntésem, minden érzésem, és igen, ha rosszul döntök az az én saram, nem várom hogy bárki is felelősséget érezzen emiatt, nem tudom elmagyarázni rendesen, remélem érthető.
Szerintem is, ha nem érzem majd így jól magam, meg fogok változni. Ha majd egyedül leszek, kénytelen leszek változni. Köszönöm a válaszokat, és várok még véleményt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!