Ti hogyan döntötték el, hogy mivel fogtok foglalkozni felnőtt korotokban?

Szerintem ne jelentkezz most sehová sem. Saját tapasztalat miatt mondom ezt. Én gimnázium végén azon kevesek egyike voltam, akik évek óta biztosan tudták, mivel szeretnének foglalkozni a jövőben, így az annak megfelelő szakirányra mentem egyetemre. Később rájöttem, hogy változott a helyzet, már nem érdekel a dolog, így váltottam. Másik szakra mentem, de az sem volt az igazi, ami nem is csoda: szinte muszájból választottam. A csapból is az folyik, hogy diploma így meg úgy, meg hogy dönts és tanulj és az egész életed el van döntve előre. Kényszerítve éreztem magam, a család meg a világ miatt is. Mi lett a vége? Jó hosszú depresszió és teljes elszigeteltség. Aztán elegem lett, a sarkamra álltam és otthagytam az egészet, lesz, ami lesz alapon.

Úgy döntöttem, inkább nem megyek muszájból egyetemre, és kivárom azt, amíg tényleg megtalálom, mi is érdekel igazán. Ha csak 30 éves koromban találom ki, hát akkor 30 évesen megyek majd egyetemre. Nagy kaland.

Így két év után is úgy érzem, jó döntést hoztam. Végre jól érzem magam, lettek barátaim, élvezem az életet.

Gondoltam elmesélem, hátha tudsz valamit meríteni a történetemből. De száz szónak is egy a vége: szerintem amíg nem tudsz biztosat, inkább várj. Felesleges mindenbe belefogni, hogy aztán évekig utáld.

24/l

Én a szerencsések közé tartozom. 8. után már tudtam h az építészetben akarok elhelyezkedni. 4 évet jártam magasépítészetre szaközépben, 11 után már biztos voltam benne hogy belsőépítész/lakberendező szeretnék lenni.

Látom a többiek szenvednek a döntéssel, de nem is csináltak semmit,nem is tudják mi-mi.

Legyek gépészmérnök?-kérdezi az egyik --de azt se tudja mit csinál egy gépészmérnök, és egy motrot sem szedett szét, vagy csavarokat alig látott. Én szedtem szét dolgokat, csvaroztam, lettem olajos, de nem tatszett annyira, gyorsan ráuntam.

Menjek mechatronikára?-kérdezi a másik --de azt sem tudja pontosan az mit jelent.

Menjek programfejlesztőnek mert az király és jó a fizetése? --igen, de a matekot utálod, pedig az az alapja.

Csak annyit akartam mondani, hogy valószínűleg azért nem tudsz választani (és rajtad kivul még sokan) mert nem próbáltatok ki dolgokat, vagy azért hagyjátok ott az egyetemet mert pl soknak a programozásról a nagyon odabaszós játékok jutnak eszükbe. Ha nem tudsz választani, kezdj el olvasni arról ami picit is érdekel. Ha nem tetszik, menj tovább, de ne keverd össze a "lusta vagyok erről olvasni" dolgot a "hát ezt a szakmát nem nekem találták ki" dologgal. Én programoztam is, de az nem nekem való, viszont számítógépen modellezni szeretek, és az építészetből is kivettem a részem, és az tetszett meg legjobban minden negatívumával és pozitívumával együtt.