Hogyan érhetném el, hogy figyeljenek rám az emberek?
Nem arról van szó, hogy a központban akarok lenni, de egyszerűen nem figyel rám senki. Se barátok, se a családom.
Értem én, hogy nem vagyok egy hű de érdekes fazon, de a fentebb említett 2 csoporttól szerintem minimum elvárhatnám, hogy figyeljenek rám, mivel én is figyelek rájuk.
Pl. múltkor is anyummal beszélek, ő vetett fel egy témát, amivel kapcsolatban elkezdtem mondani a véleményem, de kb a 2. mondatom után már látom, hogy valahol máshol jár, a saját,vagy más dolgain agyal, majd elkezd egy teljesen más dologról beszélni, mint amiről én. Semmi reakció arra, amit én mondok. A barátaim szintén. Ha esetleg nagy ritkán szeretnék kicsit magamról beszélni, az kb így zajlik:
Én: -Ez meg ez(mondom mi) történt velem és ....
Ő: -Aha... hát velem is ez volt és képzeld tralala....
Nem tudom érthető e mire akarok kilyukadni. Egyszerűen kb lesz*rja mindenki, amiről beszélek. Tényleg ennyire érdektelen lennék?
Ez illetlenség,ahogy önnel bánnak.
Én csak akkor szoktam elfordítani a fejem,
ha hozzámbeszélnek,
ha kint vagyok és a Nap a szemembe süt.
Ilyenkor próbálok háttal állni a Nappal,
hogy tudjak figyelni a másikra
Hát, egyrészt a többi embernek --bármilyen furán hangozzék-- alapvetően nem dolga figyelni rád, de azért némi figyelemre jogosan számíthatsz.
Egyrészt vizsgáld meg, hogy nem beszélsz-e túl sokat, vagy túl hosszan. Ugyanis akkor, amikor az embernek kőkemény hétköznapi problémákat kell megoldania, akkor egy hosszú, vagy éppen elvont gondolatmenet kifejtése SAJNOS túl fárasztó.
Ha ez nem áll fönn, tehát egyértelműen és aránylag tömören fogalmazol, nem fárasztó módon, akkor jobb a helyzet.
Ha nem figyelnek rád, pedig Te tömören, világosan, érthetően fogalmazol és nem vagy fárasztó, akkor ez olyan, mintha téged kevesebbre becsülnének, beszélj kevesebbet ilyenkor.
Ha látod, hogy nem figyelnek, akkor fejezd be a beszédet! Ha pedig valaki nyilvánvalóan nem fogalakozik azzal, hogy beszélsz hozzá, azt viszonozhatod azzal, hogy Te sem sok ügyet vetsz a másikra és így egyenrangúak lesztek. Ez nem valami durva bosszúállás, hanem finom jelzések és önbecsülés!
Amúgy az, hogy erről eszükbe jut egy sztori, nem olyan durva dolog szerintem, finoman irányítani kell a kommunikációt.
Én meg a sok beszélés? :D
Én vagyok a lelki szemetesláda az ismerősi körömben. Folyton én hallgatom mások gondjait. Túl nagy kérés lenne, hogy néha-néha rám is figyeljen valaki?
Az a baj, hogy ha én nem figyelek valakire, akkor az rögtön meg van rám sértődve. Ha én mindenkire megsértődnék ilyen esetben, akkor már senkivel sem beszélnék...
Ááá, nem érted, ez világos a mondataidból.
Tartsd sokkal többre magad ennél!
A többiekkel egyenrangú ember vagy, ezt értsd meg és viselkedj is így!
Ha megpróbál lenézni, akkor téged hol érdekel, hogy megsértődik, meg ilyenek? Akkor gondoljon, amit akar, ennyi!
Tartsd többre magad: ne legyél már mindenkinek a lelki szemetes ládája, csak aki ezt kiérdemelte és őszinte barát!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!