Az igazság ennyire fáj? Miért tabu?

Bocsánat, lány vagyok de azért kérlek olvasd el és gondold át amit mondok.

Az én szüleim elváltak. Anyu keresi egyedül a pénzt, hogy eltartson engem meg a bátyámat. Apu pedig küldi a gyerektartást, s mi néha elmegyünk hozzá, amikor tudunk. Volt olyan időszak, amikor Apu nem küldte. Mi továbbra is mehettünk, de kevesebb lett a pénz, akkor pedig nehezebben tudtunk megélni. Mert itt nem kettő, keres négy személyre, ha nem egy háromra. S ha az a pénz nincs, sokkal nehezebben tudunk megélni. Anélkül is megy, de nehéz. Ez pedig kiszúrás azzal szemben, hogy ez egy csekély összeg az egészhez szemben. Volt, amikor Anyu is ment volna a bíróságra, de nem tette.

Most már érted miért rossz ez?

Nálunk nem volt negatív hangolás ekkor se Apu felé, de a tény az tény. Nehezebb megélni nélküle, de nem akarom ismételni magamat. De ha így is valaki kevesebbet keres mint mi, annak még nehezebb dolga lesz ilyenkor, még rosszabb esélyei vannak.

Vagyis azért kell fizetni, hogy a saját gyerekeid biztosan jól tudjanak élni. Mert nem veszítetted el őket, egy cseppet sem. Csak kevesebbet láthatod őket, de így is szeretnek. Kérlek, ne tekintsd akkor már nem létezőnek a gyereket, ha kevesebbet láthatod..

Köszönöm, hogy végig olvastad. Remélem, tudtam segíteni és elnézést hogy lányként (azaz kifejletlen nőként, ha jobban akarok fogalmazni) írtam ide a tiltásod ellenére.

13/L

Én vagyok az a 13 éves lány újra.

Lehet, de nem az anyukának adod, hanem a gyerekednek. S gyerek sem idióta, rájön, hogy ki milyen igazából. S a későbbiekben az apuka ugyan úgy részt vehet az életébe. Még akkor is szerintem, csak látogassa meg amikor csak tudja.