Miért leszek antiszociális?

A magány megviseli az embert és kamionosként gondolom jut belőle bőséggel.

A sablon kérdések pedig arra valók, hogy valahonnét el tudjon indulni a beszélgetés. A hogy vagy-ra például nem csak annyit lehet, hogy jól, vagy dolgozok, vagy mit tudom én, ha nem lehet mesélni is, hogy merre jártál, mit vittél, mi történt az úton, valami.

Szóval le kellene rázni magadról ezt a morcos, kissé depressziós hangulatot és örülni annak, hogy van kivel beszélgetni alkalom adtán és kihasználni a lehetőséget.

Csatlakozom az előttem szólóhoz, valakivel muszáj megbeszélned, hogy pl. milyen napod volt, mi nyomaszt jelenleg, mik a céljaid stb. Ez akár lehet úgy is, hogy neten beszélsz valakivel, de legalább kiadod magadból a feszültséget, oldod a stresszt magadban. Nemrégiben én is így éreztem, hogy bár ne támadnának ezekkel a sablonkérdésekkel, de emberek vagyunk, ebből az életből ki kell hoznunk a maximumot, a körülményekhez képest ahogy lehet élvezzük ki, amíg lehet, hiszen egy lehetőséget kaptunk, hogy valami mást/újat alkothassunk.

Olykor az ilyen kérdések egyre bensőségesebb beszélgetésekhez vezetnek, csak két tanács: ne úgy állj hozzá, hogy a beszélgető partneredet nem érdekli mit mondasz, vagy hogy nem akar hozzászólni a témádhoz. Ha nem reagálna túlzottan a gondolataidra, kérdd ki a véleményét/tanácsát.

A másik: ne legyenek előítéleteid, mit gondolnak rólad. Miért agyalnál azon, kinek mi a véleménye veled kapcsolatban? Ezen felesleges rágódnod, csak ront a helyzeten, mert így nem leszel képes nyitottabb lenni.

Ez a cigikéregetés pedig (bocsánat, ha ezzel valakit is megsértek)nevetséges, vegyen magának akinek kell, pénzt kölcsönbe már ne adj neki?!