Teljesen ki vagyok akadva az embereken, rosszul vagyok attól, hogy hova tart ez a világ! Mit csináljak?

Szerintem elsősorban állíts kicsit a modorodon, mert bicskanyitogató.

Amúgy meg: mi a kérdés? Azon kívül, hogy leírtad, mennyire utálsz mindenkit, nem értem, konkrétan mit vársz tőlünk...

Mit vársz olyan világban, ahol a TV neveli a gyereket, meg a számítógép?Kritikai gondolkodást nem ismerő birkákat tenyésztenek, akik elhiszik, amit beléjük sulykoltak, hogy csak akkor érnek valamit, ha megelőznek, letaposnak másokat, ha megveszik a legdivatosabb holmikat és jó fogyasztók, jó munkagépek lesznek.Láttál te már iskolát, ahol sokat lehet tanulni az emberségről?Ahol a lelki oldallal is legalább annyit foglalkoznak mint azzal, mennyi lexikális tudást tudást tudnak a fejedbe tömni?Én még nem láttam ilyet.Na és akkor van egy "jó" kormányunk is, ami igyekszik a szegényeket, hajléktalanokat bűnbakként , nem kívánatos elemként beállítani és segítség helyett kitiltja őket az utcáról.

Tehát fentről csak asz@r jön, akárhová nézünk.Ez a baj.

Örülj neki, hogy te legalább a normálisabbak közé tartozol.Sokat nem tudsz tenni.

Figyelj, engem azért b*sztattak sok éven keresztül a suliban, mert visszahúzódó voltam, félős és nehezen barátkoztam, aztán egy-két "nagymenő" csaj rámszállt, a többiek meg csatlakoztak hozzá, pedig én senkit nem bántottam.

De ezen túl kell tenni magunka. Muszáj, különben könnyen bele is betegedhetünk. Én is addig rágódtam ilyesmiken, amíg mindenféle pszichoszomatikus bajaim lettek. Semmit sem fog változni a világ attól, ha azon pörgünk, hogy milyenek az emberek. Egyetlen emberen tudunk változtatni: magunkon.