Azért ide írom kérdésem, mert remélem, hogy itt normális választ kaphatok, nem úgy, mint a szerelem témakörben. Meg akarom őt szeretni, mit tehetnék? 19/L,20/F
Van egy osztálytársam, akinek tetszem amióta meglátott, szép lassan belém is szeretett. Pár héttel ezelőtt elmondta, addig csak verseket írt hozzám.
Ő rendkívül különleges mindenféle szempontból, kedves, udvarias, széles látókörű, nagyon szeret engem, megbecsül és értékel. Biztos vagyok benne, hogy ha elszalasztom sosem találok még egy ilyen pasit.
Először nekem is szimpatikus volt, de aztán kezdett idegesíteni, hogy mártír, hogy gyerekes, hogy borzasztóan érzékeny (sokat sír), annyira ragaszkodott hozzám, hogy már szinte fojtó volt, és nem nagyon érdeklődött felőlem, mindig sokat beszélt magáról. Könnyen eljár a szája, a barátaink olyanokat tudnak, ami szerintem csak kettőnkre tartozna. Rendkívül romantikus, művészi alkat, viszont ezzel szemben én realista vagyok, a sok nyálas romantikus dologtól ráz a hideg.
Kicsit rólam: Eddig sosem volt barátom, nem vagyok tömeglány, szerinte okos, intelligens, különleges vagyok. Csúnyának sem mondanám magam. Viszont általánosban ki voltam közösítve, nagyon csúnyán bántak velem. Először akkor rendült meg a bizalmam az emberekben. Utána elváltak a szüleim is, ekkor rendült meg a bizalmam a férfiakban. (Apám csalta anyám.)
Most, hogy szeretve vagyok és szeretnem kéne, kiderült, hogy nem bírom magam elkötelezni. Én flörtölés nélkül, sok pasi csodálata nélkül semminek érzem magam. Meg akarom szeretni ezt a fiút, aki udvarol nekem, de egyszerűen nem megy. Viszont hiányzik. Érti ezt valaki? Nem vagyok szerelmes belé, mégis hiányzik!
Viszonozni akarom a szerelmét, de hogyan?
Először is köszönöm a választ! Tudom, szörnyű vagyok, elismerem.
Írtam negatívot, és sajnos ezek a negatívok eléggé zavarnak. :/
"Először nekem is szimpatikus volt, de aztán kezdett idegesíteni, hogy mártír, hogy gyerekes, hogy borzasztóan érzékeny (sokat sír), annyira ragaszkodott hozzám, hogy már szinte fojtó volt, és nem nagyon érdeklődött felőlem, mindig sokat beszélt magáról. Könnyen eljár a szája, a barátaink olyanokat tudnak, ami szerintem csak kettőnkre tartozna. Rendkívül romantikus, művészi alkat, viszont ezzel szemben én realista vagyok, a sok nyálas romantikus dologtól ráz a hideg." Hozzátenném: a stílusa sem tetszik, sőt ha már itt tartunk, tökéletes ellentéte az eredeti ízlésemnek, sajnos.
Neked egy kicsi önbizalomhiányod lehet, persze, nem tudhatom biztosan.
Jajj, hát azt mondanám, éld ki magad...
Szerintem neked ő már azért nem kell, mert elcsábidottad valamennyire, és már nem is olyan érdekes.
Kötelezd el magad mellette, és flörtölj vele. Tudom, könnyü ezt mondani... Egyébként flörtölgethetsz akkor is, ha elkötelezed magad valaki mellet, csak ne a szeme láttára tedd ezt.
Nem a srácot szereted, hanem a felsorolt pozitív jellemzőket egy emberben, aki ÉRTED van oda... Tehát, hogy egy ilyen "szuper" pasi szeret(ne).
Ez ismerős, én is ilyen voltam, és nekem idő kellett, hogy kinőjek ebből, mert amíg nem barátkozol meg azzal a gondolattal, hogy flörtölések nélkül is jó csaj vagy, addig ez a hercehóca kitart... Senkit nem azért szeretsz aki, hanem azért, ami és, hogy neki TE kellesz...
Aztán talán egy szuper herceggel megbékélsz, hogy "nah ő elég jó nekem hosszútávon is", de az sem szerelem lesz...
Ezért tanácsolom, hogy egy ideig ne flörtölj senkivel, a srácnak mond meg, hogy kérsz egy kis időt, és nem vele van a baj, meg ne ijedjen meg, csak nah... (Dumáld le vele :D), és az elismertségedet ahogy "csökkented" (ne legyél menő ruhákban, ne szólj be vicceseket, tehát próbáld értékelni azt, ami, és aki vagy. (magadban, magadnak) Aztán tudod értékelni azt, ami a másik. És azt, hogy szeret(ne). Talán akkor még nem fog keresni más lányt, mire ennek a folyamatnak a végére érsz, de az tuti, hogy időbe, és nagy energiabefektetésbe kerül az egész... ha igazán akarod!
Szerintem hagyd őt, mert ha ösztönből nem vonz, akkor abból nem lehet igazi szerelem!
Örülsz, hogy valaki figyel rád, de én a leírtakból azt látom, hogy ő kiköveteli ugyanezt tőled! Nem lehet kierölködni a szerelmet, hidd el!
Hiszed és érzed, hogy van nála jobb is....... akkor mi a kérdés?
Szerintem nincs jövője, ha azt érzed megKELLENE szeretned. Az ember vagy szerelmes lesz szépen, vagy nem. Pontosan ismerem a fojtogató érzést, ez a -sok- definíciója, és nem feltétlenül azért mert unalmas. Nem az eseted, annak meg végképp nincs értelme, hogy belemenj egy olyan kapcsolatba, aminek értelme sincs. Másik, hogy nem feltétlenül lesz majd az eseted, akibe beleszeretsz, ezt sose tudhatod.
És nem szabad így gondolkozni, hogy nála nem kaphatsz jobbat, fiatal vagy, előtted az élet, próbálkozni szabad, de nem úgy, hogy belekényszerírted magad, hátha megszereted - majd jön az az érzés is, csak legyél türelmes.
És mondanám, hogy gondolj szegény srácra is, de ha nem most "engeded" el, akkor majd egy hónap múlva megint ugyan ide visszatérsz, vagy kevesebb.
A szeretet, a rajongás az hiányozhat igen. Ne becsüld alá magad, lesznek sokkal jobbak is odakint, ne hidd, hogy ez a legjobb amit kaphatsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!