Aki sikeres az életben az tényleg csak kocsival járhat?

Ezen most elgondolkoztam. Tény az, hogy a tömegközlekedés csak akkor éri meg, ha viszonylag közel van a munkahelyed a lakásodhoz, mert az átszállás kényelmetlen, plusz nincs összehangolva. Igaz az is, hogy egy autó kényelmesebb, nem kell idegenekkel összezsúfolódva kucorogni, nem kell zsebtolvajoktól félni, akkor indulsz, amikor akarsz... na, nem sorolom tovább, úgyis tudjátok. Arra akartam kilyukadni, hogy én például mindig, amikor fontos eseményre készültem (vizsgák, temetés, esküvő) és nagyon kiöltöztem, akkor inkább taxit hívtam, hogy ne legyen gond a tömegben. Szóval a lényeg: van abban valami igazság, hogy "nagymenőket" szinte sosem látsz a buszon, sem gazdagokat, sem hírességeket. De akkor is, inkább úgy mondanám, hogy aki anyagilag sikeres az életben, az valószínűleg kocsival jár. Mert hát ezerféle módon lehet valaki sikeres, nem csak anyagilag.

Mindazonáltal a volt osztálytársad vagy nagyon felületes ember, vagy valamiféle önértékelési válságban van és a saját komplexusait kivetítette rád, azért indított ezzel a butasággal.

Dehogyis magángéppel és helikopterrel is járhat:D

Még aki csak anyagilag sikeres, annak sincs feltétlenül kocsija. Belvárosban több értelme van a tömegközlekedés, séta, taxi kombinációnak. Aki igazán sikeres, az meg ugye nem is jár dolgozni.

Budapesten én kombinálni szoktam az autót és a BKV-t, mert rühellem a belvárosi dugókat, ezért találták ki a P+R parkolókat. Párszor már be kellett mennem autóval a "sűrűjébe", kínszenvedés volt az araszolás és tiszta ideg voltam tőle.

A siker nem ott kezdődik, hogy van-e kocsid vagy nincs. A barátod értékrendje nem megfelelő...

20 éves vagyok, és nagyjából 2-3 hónapot kéne spórolnom hogy vehessek egy BMW-t. Még se teszem, mert nincs rá szükségem. A munkahelyem 10 perc gyaloglásnyira van a lakásomtól, illetve az egész város olyan kicsi, hogy nincs szükség arra, hogy fenntartsak egy kocsit.

Az, hogy valakinek nincs kocsija, nem azt jelenti, hogy nem lehetne. Hozzá teszem, jobb ha az embernek nincs kocsija, de emellett kiegyensúlyozottan él, és nincsenek gondok a hónap végén se, mintha lenne egy vadonatúj Mercije, de a leasing és a fenntartás miatt hónap végén csak zsíros kenyeren élne.

Ha már sikeres lennék, akkor is szívesebben járnék biciklivel kisebb távolságokra. Hosszabb utazásokra persze inkább mennék autóval, amíg olyan a tömegközlekedés, mint most.

De vajon egy olyan ember, akinek autója van, de évtizedekig fizeti a hitelt, sikeresnek nevezhető?