Öngyilkosság, gyávaság vagy egy opció az életben?

Ha rengeteg érved van, az már remek kiindulási alap, érdemes rendszerezni és súlyozni őket, így jobban látod mi az, ami mellett könnyebb állást foglalnod (gondolom valamiféle érvelő fogalmazást kell írnod). Amúgy meg talán nem is az a lényeg, hogy melyiket választod, a filozófia nem éppen az egyértelmű döntésekről szól, ha logikus a gondolatmenet és több szempontot megvizsgálsz az már bőven jó egy házi feladat megoldásának. Szerintem ha egy kis hivatkozási alap kell, akkor érdemes az egzisztencialistákhoz vagy esetleg a vallásfilozófiához nyúlni.

Hiába van rengeteg érved, ha végül ez az "opció" mindig a lét megsemmisülését okozza. Az pedig az én olvasatomban nem megoldás.

Az első válaszolóval értek egyet. Ez egy összetett kérdés, és próbáld rendszerezni a dolgokat, foglald bele valamilyen gondolatmenetbe. Egyébként akinek eszébe jut az öngyilkosság gondolata, vagy esetleg odáig fajulna a dolog, hogy meg is próbálkozik vele, az azért teszi, mert már úgy érzi, úgyis minden elromlott az életében, és nincs vesztenivalója. A másik, nem feltétlenül gyávaság, ha valaki nem lát kiutat egy adott élethelyzetből, és kétségbe esik, és kétségbe esésében eszébe jut az öngyilkosság. Persze hozzáteszem, van kiút általában. Csak ilyenkor az emberek ítélőképessége megváltozik, nem reálisan gondolkodnak. Remélem tudtam segíteni. Egyébként a filozófiában valóban nem az a lényeg, hogy választ adj egy konkrét kérdésre, hanem hogy gondolkodj. Próbálj minél több lehetőséget figyelembe venni, és lásd együtt a dolgokat. Ez a lényeg. Ha esetleg még kérdésed van, írj nyugodtan, megpróbálok segíteni. :)

opció.

Semmit nem oldasz meg vele, ugyanis utána már nem fogsz élni. Nem a problémát szünteted meg vele, hanem saját magadat.

Igen,ahogy írtad. Egyszer mindenki fejében megforduló dolog.Nem abnormális.Csak azoknak,akik szerint ez "bűn". Én nem tartom annak.