Mit gondoltok arról, hogy az embernek keményen meg kell dolgoznia az eredményekért és a sikerért?
Ahogy újabban látom, ez inkább egy mentalitásbeli kérdés: például van két ember, akik ugyanannyit dolgoznak, ugyanolyan eredményesek és sikeresek, de az egyik mégis úgy érzi, hogy keményen meg kellett dolgoznia, a másik meg úgy, hogy könnyen jönnek az eredmények. És úgy vélem, hogy ez az érzés nagyrészt attól függ, hogy otthonról mit kapott az illető, a családjában melyik hozzáállás volt jellemző. Aztán a példában az utóbbi személy könnyebben is marad motivált, mert nem érzi úgy, hogy halálra kell küzdenie magát az eredményekért, hanem ezek természetesen jönnek. Pedig a két személy kívülről nézve ugyanannyit tesz, csak közben másmilyen belső folyamatok játszódnak le bennük.
Vélemények?
válasza:Mindenki másképp éli meg - igaz. Én a sikereimért megdolgoztam, de ez kellemes érzés, nem úgy fogom fel, hogy küzdelem volt az idáig vezető út, mivel imádom a munkámat és ha nem vittem volna semmire, akkor is ugyanígy csináltam volna. A környezetem visszajelzéseiből tudom inkább, hogy mennyi meló van az mögött, ami lettem, valahol én is belátom, mégis természetesnek tűnik. Szóval igazad van, ugyanazt a befektetett energiát az emberek teljesen másképp ítélik meg. Azt viszont nem állítom biztosan, hogy ezt otthonról hozza az illető. Otthonról hozott minta gyerekkorra elég, az után túl sok egyéb inger ér (középiskola, egyetem, munkahely), ami által új szemléletmód, új hozzáállás alakul ki.
28/N
Én meg az a típus vagyok sajnos, aki úgy érzi, hogy keményen meg kell küzdenie mindennel. Így volt ezzel a nagyapám is, a szüleim is és nagyjából mindenki a családban, akár sikeresek az illetők, akár nem. Akkor döbbentem meg, amikor a külföldön élő nagybátyám is ezt mondta magáról, hogy neki mindenért keményen meg kellett dolgoznia, ebből tűnik úgy, hogy ez egy családi örökség.
A legrosszabb az, hogy a szüleim nem mondhatók sikeresnek, pedig dolgoztak keményen, és ez elég rossz példa és letaglózó dolog. Az egyetemi és egyéb kapcsolatok nem voltak rám hatással ilyen szempontból.
Nekem pedig hiába voltak munkahelyi és egyéb sikereim, mégsem tudtam átérezni és értékelni őket, úgy véltem, hogy ez a természetes, ha már keményen dolgoztam. Ami pedig könnyen jöhetett volna, csak ki kellett volna nyújtani érte a kezem, azt meg visszautasítottam azzal a érzéssel, hogy ilyen egyszerűen úgysem sikerülhet, vagy hogy méltatlan lenne, ha ilyen könnyű lenne eredményt elérni. Ilyen belső korlátaim vannak...
Ezért ettől a hozzáállástól már nagyon meg akarok szabadulni, mert így kínlódás az élet, és nem is tudom minek bonyolítom magamnak. Nem vagyok már gyerek, a harmincas éveimet taposom.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!