Ha hallok valamit és rám jön a nevethetnék, de nem tehetem meg de utánna is rám jön a nevethetnék,ha arra gondolok, hogy tartsam vissza, hogy ne kínos mosoly legyjen belőle?

Nevetésnél:

Én olyankor simán mosolygok és elkezdek valamiről akár az időjárásrol beszélni es még abbol is viccet csinálok.

Es igy soha nem tudja senki, hogy valójában min nevetek. De ki is tudom így engedni a nevetést és nem "fullad belém".

5. Ilyeneket ugy szoktam hogy "visszaadom"

Pl nekem van olyan ffi kollegám aki kiállt mellém a másik 5 bunko beszólogatós ffi kollegával szemben. Mind az 5 behúzta azok után a fülét f.rkát.

Aztám mikor pár hét mulva lett egy konfliktus vele meg egy ügyintéző aztán a munkaügy közt is, és rá akartak menni jobban provokálni, meg faggatni, akkor meg én húztam el őt 4szemközt gyorsan hogy sst ne állj most velük szóba (nem empátiából faggatnak és idegesen inkább ne is mondj semmit most.) És szinte csak összenéztünk ezalatt tehát egy pillanat alatt kimentettem a helyzetből és "cinkos" volt ebben velem.

Tehát a "bajtársiasság" oda vissza megy.

Nem a köszönömökre kíváncsi senki

Hanem pl ha vki kiállt érted te is kiállsz e majd, illetve ezt mégcsak nem is várja kéri neki is meglepi.

Nekem néha utcán jön ilyen, tuti hülyének néznek :)

Időnként eszembe jut valami és nevetek halkan mosolygok hirtelen.