Azért nem félek a haláltól mert egyszerűen rossz az életem?

2esnek igaza van.

Én mar voltamilyen élethelyzetben baleset miatt.

Nem a fájdalom volt a legnehezebb hanem a szeretteim aggódását meg félelmét látni.

Azóta tudom, hogy nem csak magam miatt fontos az életem, akármilyen rossz is (mert sajnos az, a rövidebbet húztam én is), hanem másokért is. Össze vagyunk kötve.

Egyetértek az 2-és3-as válaszolóval amíg nem vagy ténylegesen veszélyben nem biztos hogy a valóságot fogod gondolni.

Sürgősségivel kerültem szívbillentyű rendellenességgel kórházba. Mivel alig volt keringésem fekvő helyzetben is nagyon szédültem, féli ájult voltam. Azt azért szinte máig is hallom amit kicsit arrébb beszéltek (gondolom ájultnak hittek):Nincs bent olyan sebész aki bevállalja mert nem biztos hogy ezt túl lehet élni, azonnal szóltak az osztályvezető sebésznek.Ennyire emlékszek. Nos: eléggé sok minden átértékelődött a gondolataimban. Ennek több mint 7 éve, azóta is dolgozok.

A haláltól senki sem fél, nem tőle kell félni, hanem hozzá az átjutási körülményekkel, mert az vagy hosszan tartó fájdalommal jár, vagy rövid kegyetlen fájdalommal.

Bár van pár kíméletesebb opció, ha valaki műtét közben hal meg, miközben mélyaltatásban van, így nem érez semmit.

ma 19:39 Ha lenne lehetőség 10 zöld pipát nyomni, annyit adnék neked!

(egyébként az 5-ös válaszoló voltam)