Miben tudnék a helyzetemen könnyíteni?

Sziasztok!

Nem tudom, jó helyre írok-e, valószínűleg ez nem a megfelelő kategória ehhez, de azért részben ide is tartozik a kérdésem. Igazság szerint nagyon el vagyok keseredve az utóbbi időben. Sajnos több tényező is már eléggé feltette ez ügyben a pontot az i-re. Kezdeném úgy, hogy nincsenek barátaim, de abszolút nincsenek, nincs kihez szólnom, nincs akivel megbeszélhetném a nyűgömet-bajomat és még velem korú is lenne egyben. Eddig százezer csalódás ért barátkozási téren, mindig mindenki kihasznált majd elhajított, ha már nem volt rám szüksége. Az eddigi összes kapcsolatom csak egyoldalú volt, mindig én írtam, keresetem a másikat, ők viszont engem soha. Ez nagyon rosszul esik. És mindig látom, hogy másoknak meg például egy közösségben, legyen az osztály, munka, csoport, de vannak barátaik. Nekem pedig mindig marad a magány.

Ugyanekkor a családomban sincsenek a dolgok rendben, egyedül édesanyámra számíthatok, rá viszont minden esetben 100%-osan. Testvérem több száz kilóméterre él tőlem, sokszor elfoglalt, illetve nem is nagyon keresi ő se senkinek a kapcsolatát, megvan magának. Az apámmal meg nagyon hideg a viszony, sokat bántott az évek során, szinte semmit nem tudok vele megbeszélni, semmi komolyabbat, mindig olyan felületesen, érzelemmentesen állt hozzám. Probléma esetén mindenből hátrál, számtalanszor hagyott már cserben, ugyanakkor meg mindig irányítani akarja az embert.

Beteg voltam hosszasan 4 éven keresztül, amiből már azt hittem sikerült meggyógyulnom, de kiderült, hogy csak rosszabb lett az állapotom, és kialakult egy elég vészes betegségem is. Ezt nagyon nehezen tudom feldolgozni, nagyon rossz, nagyon fáj és elkeserít, hogy miért alakult ez is így.

Ezen felül párkapcsolatom sincs, pont annyira megy az is jól, ahogy a barátkozás is. Konkrétan az illető, akivel együttjártam, miután minden szépet és jót mondott nekem, beígért, egyszer csak, mint akit kicseréltek, nemtörődöm lett velem. Pedig semmi nem történt részemről, én őt nagyon szerettem. Kiderült, hogy a nemtörődömségének az oka, hogy megcsalt.

Igazat megvallva, nagyon el vagyok keseredve, reménytelennek látom az egész helyzetemet, a gyógyulást a betegségből, a barátkozást, a párkapcsolatot, a családi helyzetet. Egy szóval: mindent. Eddig mindenki felé nyitottam, mostmár eljutottam arra a szintre, hogy belefáradtam a dolgokba, nem akarok többé kudarcot. Még csak 18 éves vagyok, de annyi rossz dolgon kellett keresztül mennem.

Hogyan tudnék segíteni a helyzetemen? Mit tehetek, hogy jobb legyen? Minden választ nagyon megköszönök előre is!