Normális ha nem örülök olyannak aminek kéne?

Szerintem sok olyan dolog van, amit csak bizonyos helyzetekben, perspektívába helyezve fogsz tudni majd értékelni. Lehet nem most hanem 10 év múlva, de eljön az a pont. Ez pedig lehet bármi.

Csak példaként: 19 éves korom óta dolgozom Ausztriában, nyilván cigány munkával kezdtem. Az egyetlen előnye az volt, hogy jól kerestem, de nem éreztem magam mégsem olyan hű de szerencsésnek magam hogy kint dolgozhatok, talán még kicsit szégyelltem is hogy mi a munkám. Pedig abban az időben még inkább igaz volt, hogy "örülj, hogy kint dolgozhatsz".

Ma már a szakmámban dolgozom olyan fizetésért, amit az osztrákok is megirigyelnek és visszagondolva rettentően örülök, hogy kijöttem anno és úgy alakultak a dolgaim ahogy.

Nem kell mindenért a s.gged a földhöz verni, de idővel meglátod majd mindenben az értelmet és tudsz majd örülni neki.