Idegesítő szokásom ez?

Alapvetően nem idegesítő. Fontos neked a függetlenség, nem szeretsz adós maradni, ez teljesen ok, tiszteletben lehet tartani.

Azért muszáj megjegyezni, hogy van árnyoldala is, mert ellehetetlenít egy fontos emberi gesztust: a nagyvonalúságot. Pl a feleségem nagymamája, ha ajándékot veszünk neki, állandóan jajveszékelésbe kezd, hogy minek költöttünk rá. Örömet akarunk okozni, nem bűntudatot.

Nyilván bele lehet menni, hogy időt kell tölteni a nagyival, nem pénzt; ez meg is van, nem ide tartozik.

#4 Az örömet szerezni szokták, nem okozni 😊 Ezt egyszer egy tanár mondta nekem még 30 éve és belém égett.

Kérdező, megértelek, a párom is pont ilyen. Egyszerűen rosszul van még a gondolatától is, hogy valaki kifizessen helyette vagy neki bármit. Nyolc éve vagyunk együtt, a mai napig nem képes elfogadni ajándékot sem. Nála tudom, hogy abból ered, öten vannak testvérek, az édesanyja egyedül nevelte fel őket és nagyon sokat nélkülöztek, mindig tartoztak valakinek. Gyerekként megfogadta, hogy soha nem fog anyagilag függeni senkitől, ezért mindent meg is tesz, nagyon dolgos, tudatos, takarékos. Szerintem ez a gyerekkori kiszolgáltatottság váltotta ki nála azt, hogy minden magának akar megteremteni, soha nem kér segítséget senkitől és az ilyen kedvességeket sem tudja hogyan kezelni, egyszerűen élből hárítja.

Nálam is hasonló a helyzet, mivel apám alkoholista volt és elszórta a pénzt, én azt láttam, hogy anyánk próbál mindent megteremteni anyagilag. Ez annyira belém égett, hogy én meg nem vagyok képes egyetlen férfira sem támaszkodni, mindent magamnak akarok megteremteni és soha nem fogadtam el anyagi segítséget egyetlen kapcsolatomban sem.

Szerintem ez túlzó.

Barátok (felnőttek) között nem kellene ennyire görcsölni és számon tartani, hogy ki hány fillért áldozott a másikra, ha amúgy ez általában kölcsönös.