Hogyan, mivel telik a hétköznapotok, és a hétvégétek? Elégedettek vagytok az életetekkel?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Ez még viszonylag friss, mivel még egy hónapja sincs, hogy elkezdődött az egyetem, ahol mesteren vagyok:
hétköznaponként órákra járok, heti pár alkalommal tömbösített tanfolyamon is vagyok, illetve ezek mellett van még egy kisebb szellemi munkám is, ahol heti tizenx órát dolgozom. Kollégista vagyok.
Hétvégente pedig hazautazom, pihenek, készülök a jövő hétre, igyekszem szociális életet élni (családot és barátokat tekintve).
Ez így igazából nem hangzik rosszul, minimálisan elégedett is vagyok vele, de közben erős hiányérzetem is van, főleg a közösségi életemet tekintve. Nincsen párkapcsolatom, barátaim is inkább csak a szülővárosomban, vagy épp volt szak-, és osztálytársak, akikkel csakis a netes kommunikáció maradt meg a távolság miatt.
Meg.. eléggé elveszettnek érzem magam, még a fentiek mellett is. Nem tudom, mit szeretnék az élettől konkrétan, nem találom önmagam, a hivatásom sem teljesen, szóval a kedvem sem az igazi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!