Morálisan ez mennyire elítélendő?

18 évesen még nem voltam annyira tapasztalt a kapcsolatokban. Volt már akkor kapcsolatom de normál párkapcsolat. Sosem volt részem bulis kavarasokban vagy barátság extrákkal kapcsolatban. És akkoriban még nem is tartottam morálisan helyesnek az ilyen laza kapcsolatot. Egyszer mégis megtörtént h 18 éves koromban annyit ittam egy bulin, hogy csókolóztam egy sráccal. Utána rosszul éreztem magam, hogy belementem egy ilyenben és mondtam a srácnak, hogy én komoly kapcsolatot akarok és kettőnkel is ez a célom. Pedig ekkor még alig ismertem a srácot. Szegény beleélte magát. De rájöttem,hogy a komoly dolog nem fog működni kettőnk között. Hiába volt meg a kémia, a személyiségünk nem passzolt. Szegenynek kb másfél hónap randizás után mondtam hogy ez nem fog működni. Rosszul élte meg. Visszagondolva én a dolog erkölcsi része miatt hitegettem tulajdonképpen, mert nem tartottam helyesnek a laza kapcsolatot. Utána szörnyű bűntudatom volt és a barátaim beszéltek velem, hogy teljesen oké ha valakivel lazábbak a dolgok, és hogy ne jelentsem ki már a randizgatas elején hogy én komolyat akarok.