Miért kell sírnom,ha valaki arról beszél,hogy én lehetek értékes és akár szerethető?

Mert erre vágysz! (Csak nem hiszed el?)

Mert gyerekkorodban szüleidtől nem kaptál szeretetet, elismerést, és, ahogy az egyes válaszoló is írta, tudat alatt erre vágysz, és furcsa számodra, hogy valaki kimondja neked, hogy igenis szerethető és értékes vagy.

Nincs egy tesód aki sikeresebb nálad előbb ért el mindent mint te? Vagy egy családtag? És úgy érzed hozzá képest semmire nem jutottál?

Mert alacsony az önértékelésed, szenvedsz a szeretethiánytól, hiperérzékeny vagy és ilyen, ritkán hallott kedves szavaktól egyből kijön belőled minden felgyülemlett érzelem sírás formájában.

Ki beszél arról, hogy te LEHETSZ értékes és szerethető? Mert ez így furcsa. Mi az, hogy lehetsz? Tenned kell hozzá valamit, hogy az lehess?

Hát elég nagy gyászt él meg az ember, ha gyerekkorában a családja ócsárolta, kritizálta és megéli a veszteség teljes nagyságát....

Mert ez a szerethető szó annyira szánalmas hogy aki ilyet mond már a látványától elsírnám magam hogy egy ekkora hülyével kell egy légtérben lennem. Jóhogy mindenki szerethető, ezért hogy "szerethető legyél" nem kell tejelni a hülye kócsagoknak, ez alap beállítás mindenkinél, kérdés csak az hogy mikor és ki szeret, de minden embert lehet szeretni!!!

Elérzékenyülsz, örülsz ezek hallatára, mert van rá esély, hogy eddig, főleg gyerekkorban, ilyeneket nem mondtak neked elégszer, vagy semennyiszer sem. Esetleg önértékelési gondok is állhatnak a háttérben.