Mikor sírtatok utoljára, és miért?

Pár hónapja volt az utolsó kimondott sírásom, azóta csak pár kisebb pityergés volt, vagy csak 1-2 könnycsepp.

Az akkori apropója egy nehezebb beszélgetés volt a pszichológusomnál, de kellett, szükségem volt rá. (nem jól feldolgozott események kerültek elő, mint téma)

Körbemobbingolnak. Harcolok küzdök, de egyszer máŕ "összeestem" és már csak sírni tudtam az egészen.

A munkahelyen folyamat terrorizál egy főnök,(nem mehetek wc re se, ordit beteg féreg), aztán az otthonomban a szomszéd(kisebbség.), aztán pár pasi zaklat(nem udvarolnak, hanem zaklatnak aztán elutasitás miatt fenyegetnek is), aztán a saját anyám nekem támadt(demens), na es szoval körbe körbe akárhova néztem csak az jött szembe hogy engem kb mindenki valahogy meg akar "ölni", ártani akarnak, ha boldog vagyok nevetek abba belepusztulnak, az is bajuk hogy élek.

Kb olyan amikor bezárnak egy szobába és ha jobbra nézel szidnak ha balra támadnak ha előre meg akarnak késelni ha hátra meg rajtad röhögnek, és enki es semmi sincs ahova fordulhatnál de harcolsz kuzdesz egyedul felveszed a kesztyűt kiállsz magadért keresed a helyed a másik munkahelyed lakhelyed, a kiutakat, de körbevesznek ezek.

És volt egy pillanat hogy elfogyott a kraft a remény az erő a kilátások, és hogy akárhova nézek csak ez teszi ki a napjaim heteim, még most se látok egy kedves arcot segitő kezet egy mosolyt, és akkor valahogy már elsirtam magam.

2 hónapja. Egy rossz mozdulat útján meghúztam az oldalam, és rettenetesen fájt. Konkrétan egy üres fazekat nem tudtam megtartani az első héten. Kb 3 hétig fájdalomcsillapítókon éltem.

A mai napig fáj egy picit, elég érzékeny is még, keveset tudok csak mozogni, de már sokkal jobb. Remélem nyár végére azért teljesen rendbejön.