Szerintetek mi fogja okozni az emberek vesztét?

11# én ezt nem annyira érdektelenségnek érzem, inkább talán az a csapda, hogy az ember kicsinek és ezért tehetetlennek érzi magát ilyen nagy méretű problémák kapcsán.

Másrészt a fogyasztói kultúra világképe egyfajta drogként hat sokunkra. Az a végtelenség, amit ígér, az szinte mágikus, s valahogy nagyon nehéz elviselni, hogy ennek bármi hibája lehet...

13# Hát, részben igen. Máshonnan nézve meg: az emberiség képes volt megszervezni azt, ahogy most a világtársadalom működik, ebben is az egyének igen kis pontok. Ettől még lehetséges volt. Tehát elvben egy másik berendezkedés létrehozására is képesek lennénk. De persze, értem, amit mondasz. Gyakorlatilag ez szerintem is közel lehetetlen. Mark Fisher pl. így ír az egyén vs. struktúráról:

Kétségkívül vannak összeesküvések a kapitalizmusban, de az igazi problémát az azokat lehetővé tevő mélystruktúrák jelentik. Komolyan azt gondolja valaki, hogy megoldaná a problémákat, ha varázsütésre lecserélnénk az összes bankárt és menedzsert »jó« emberekre? Nem kérdés, hogy a rendszer anomáliáit a struktúra hozza létre és termeli újra mindaddig, amíg az emberek cserélődnek a struktúra helyett. [...] Sokan kerülnek be olyan ábrándos ambíciókkal a menedzsmentbe, hogy ők – az egyének – majd képesek lesznek megváltoztatni a rendszert, hogy ők nem teszik majd ugyanazt, amit menedzsereik tettek velük, hogy mostantól minden másként lesz – hogy aztán lassan, de biztosan belekövüljenek a hatalom hálózataiba. A struktúra itt válik kézzelfoghatóvá: szabályosan végig lehet nézni, ahogy fokozatosan átveszi a hatalmat a személyiség fölött, hallani, ahogy rajta keresztül beszélni kezd.

Ezért kell ellenállnunk az etika kísértésének, amelynek, mint Žižek rámutat, a kapitalizmusban az a funkciója, hogy a felelősség mindig a »deviáns« egyénekre háruljon, míg maga a rendszer, amely nem értelmezhető az individuális etika keretei között, sértetlen marad. Ez a taktika, ha a szükség éppen úgy kívánja, fordítva is működik: amikor lehetőség lenne megbüntetni a vállalatok felső rétegéhez tartozókat, a struktúra hirtelen (nyíltan vagy hallgatólagosan) hivatkozási alappá válik. A visszaélések és atrocitások egyszeriben annyira rendszerszintűnek ítéltetnek, hogy azokért egyetlen embert sem lehet felelőssé tenni” Kapitalista realizmus, 103-105

Egy másik könyv: A jövő minisztériuma meg egy sci-fi, ami megpróbálja elképzelni, hogy mire lenne szükség. Érdekes olvasmány az is! :-)