Mi történhetett a lánnyal?

Nekem két tejfogamat kihúzták hatévesen, mert már félig kinőtt mögötte a csontfog, de még csak nem is mozgott. Akkor semmi érzéstelenítőt nem kaptam.

Negyedikben, iskolafogászaton már adtak érzéstelenítőt, eltelt a szükséges idő, kérdezték, zsibbad-e már, és mondtam, hogy nem. Ennek ellenére nekiálltak megfúrni, amint elég mélyre mentek ahhoz, hogy már érezzem, konkrátan tökön rúgtam a fogorvost, mert azt nem tudtam neki mondani, hogy álljon le, mert érzem. Mikor mondtam, hogy ez jobban fáj, mint mikor eltört a kezem, de még attól is rosszabb, mint mikor érzéstelenítés nélkül kihúzták a tejfogam, és sírva könyörögtem, hogy ne folytassa, akkor azt mondták, hogy hazudok, ilyen nincs, kaptam injekciót. Na, ott én is ordítottam. Ja, amúgy az is egy TEJFOG volt, az egyik utolsó. Azt se értem, miért nem húzták ki, minek kellett azt tömni, ha úgyis kiesik.

Kisebb beavatkozásoknál, sebösszevarrás, törött csont, amit helyi érzéstelenítésben illesztettek vissza, is kérdezték, hogy hat-e már, mit érzek, és mondtam, hogy egyébként semmit. Legutóbb, mikor a sürgősségi megtisztelő vendégségében volt részem, már eleve mondtam, hogy ne is gondolkozzanak érzéstelenítésen, fájdalomcsillapításon, mert nem hat. Beszélgettem az emberrel, aki összevarrt, mondta, hogy ilyen amúgy van, csak ritka, hogy valakire gátoltan hatnak az ilyen szerek (ha megdöglök se fogok visszaemlékezni, hogy milyen ingerületátvivő zavart emlegetett), szóal sokkal nagyobb adagra lett volna szükségem, hogy megfelelően leszedálják az adott területet, de az meg már a súlyomhoz veszélyes mennyiség lett volna, így nincs mit tenni, rá kell harapni valamire, és kész.