Minden generációban kb hasonló arányban vesznek el mindennapi készségek ahogy változik a világ vagy kirívó az X generáció esete?

Az elején leszögezni, hogy nem állítom, hogy bármelyik generáció is rosszabb vagy jobb a többinél, végsősoron mindannyian hasonló emberek vagyunk. Folyamatosan vannak új dolgok, új technológiák, amiket az új generáció már ismerni fog, de az előző már nehezen tanul meg.

De mindezek ellenére pl az 50-es éveiben lévő apám és a barátai rengeteg mindent megoldanak önállóan a ház körül pl kisebb épületeket építenek, falat bontanak, betonoznak, autót szerelnek, burkolnak stb. de ezekből nekünk semmit se tanítottak meg és soha nem is próbálkoztak. És ez a tapasztalata lényegében az összes barátomnak Európa különböző részein (magyarokon kívül főként hollandokat ismerek, de másoktól is hallottam már). Utólag visszagondolva gyerekként főként azt tapasztalatam, hogy a szüleim inkább kivették a kezemből a munkát és próbáltak mindent megcsinálni nekem. Random példa de nyakkendőt kötni se tanított meg soha senki, inkább megkötötték nekem. Aztán végül magamat kellett megtanítanom rá az internetről fiatal felnőttként. Ez az általános tapasztalatom a legtöbb dologgal kapcsolatban. Azt tartom a legfurábbnak az egészben, hogy még a szándékot se éreztem a szüleink generációjában, hogy átadják a tudásukat az ilyen mindennapi dolgok és barkács készségek kapcsán.

Szerintetek tényleg volt egy kulturális váltás a 90-es években gyereknevelés terén vagy ez ugyanolyan tudásvesztés, ami korábban is történt, mert szimplán változik a világ? Vagy mi nőttünk fel burokban és a többi 30 éves tud házat építeni? (Értelemszerűen itt nem a fiatal szakemberekre gondolok.)