Zokogtál már valaki miatt.?

Igen. Amikor nem ugy vertek át hogy előtte romlik a kapcsolat, hidegülnek hanyagolnak, látszik vagy sejthető, hogy nem szeret már, vagy esetleg csal mert minden gyanús, hanem volt egy pasim akivel hatalmas szerelem meg minden volt, kapcsolat eleje, az a rész amikor még egymás nyakába ugrotok, az első szappanoperás hónapok, benned van a hatalmas dopping oxitocin, és akkor a haverján/barátain megláttam mindent. A képükre volt írva hogy ki vagyok beszélve a hátam mögött, egy egy elejtett szavakból, beszólásbol tisztán látszott hogy ilyeneket csak a barátomtól tudhatnak, a barátom engem lejárat a hátam mögött.

Akkora döbbenet volt a felismerés hogy elrohantam, ittam, az exemmel összefutottam, kálvária lett minden, és nem sírtam hanem sírógörcsöt kaptam, aztán hányás, exem borogatott végig, nyugtatott, alvásnál meg rázkódott a testem remegtem és nem tudtam leállítani a testem hogy ne remegjen pedig akkor már nem sírtam.

Azt hittem nem élem túl.

Tele voltam nagyon erős szerelemmel amikor teljesen doppingolva vagy, és akkor ez akkora pofonként ért, hogy hirtelen szerelemködből zuhanni a pokolba kb mint mennyböl leesni a pokolba. Azt se tudod élsz e vagy nem.

Teljesen trmészetesnek vettem hogy a barátom ezzel.megszünt meghalt szamomra es alap hogy soha többé nem beszélünk. És kezdtem azt is érezni hogy csak álmodtam őt. Nem is létezett soha. Teljesen kitöröltem az agyamból.

Aztán jött hozzám váratlanul másnap. Az is ledöbbentett hogy ez meg mit keres itt? Ki ez?mit akar? Egy idegen ember. Nem ismerem. Ezek kavarogtam bennem 1 pillanagig csak mivel megláttam hogy sír és akkor ő tört ki zokogásban. És azt mindta soha többé nem tesz ilyet de senkivel soha az életben. (Belátja, hogy ez embertelenül volt aljas.)

Utána már hiába folytattuk. Ilyen seveled senélküled-ezéses kapcsolatot a lecsengetéses mindennel. Tudtam már hogy benne nem az van mint bennem. Ezen semmi nem változtatott, csak erősítette mégjobban a sok más apró ilyenekkel.

Amugy nem borultam volna ennyire ki soha ilyeneken hogy mások kibeszélnek, ha nem vagyok olyan elborultan szerelmes mint akkor voltam. Az úgy hormonálisan nagyon rátett a drámára hogy akkorát csaódtam mint egy ház akkor és ott.

Ilyen sírógörcsöm még soha életemben nem volt előtte es azóta utána se. Remélem az első es utolso is marad.

Igen:

amikor elment az anyai mamám, illetve, amikor még fiatalabb voltam, gyakorlaton voltam, és kifogtam egy borzasztó vendéget, aki ilyen "nekem mindent szabad, mert te azért vagy, hogy engem szolgálj" szinten működött. Az egyik kollégám hibázott, és rajtam csattant a vendég haragja. Borzasztóan megalázó volt, épphogy kiértem a mosdóig, és csak ott tört rám a sírás. Elég ijesztő volt, még mindig élénken él bennem az "élmény", levegőt is alig kaptam...

Csak könnyeztem, és napokig össze volt szorulva a hasam stb minden sz*r. Amúgy egy lány miatt, utána volt hogy csak akkor múlt el a kínzás amikor vele voltam. Aztán kezdődött újra. De legalább tapasztalt lettem, és már tudni fogom kezelni illetve nem fog annyira fájni🤷

Még egy nagyszülőm sem ment el úgy, tehát nem tudom milyen és biztos vagyok benne hogy nagyon váratlan lesz, és meg fogom bánni hogy ilyen kevés időt töltöttem velük