Unatkozok mit cisnáljak?

Japan szamrejtvenyek, nehez puzzle, abrandozas, amit gyors gyaloglas kozben is lehet.

Eveken at vadasztam fotozni valo dolgokra, tematikus dolgok is voltak. Egy eleg nehez mondjuk, f@sz graffiti utcakepen, kidobott vecekagylo szinten szokatlan helyen, vagy eppen valami szep.

Keress geoládákat, menj el futni, vagy úgyis tavasz van, ültess el pár növényt. Isteni érzés augusztusban a saját nyomorék, kétcentis paradicsomod enni, oké, hogy kicsi, meg csúnya, de te termesztetted ^^ Vagy csíráztass babot, ahhoz semmi más nem kell, csak nyers, kezeletlen bab, vizes vatta meg pár nap, finom, ropogós és baromi egészséges.

Keress egy számodra érdekes podcastet, és séta közben hallgasd meg. Vagy, amivel tök jól el tudtam magam szórakoztatni fiatalon szép időben: kiültem egy kávézó, vagy cikrászda utcára néző teraszára, nézegettem az elsétáló embereket, és a ruhájuk, testtartásuk, mozgásuk alapján próbáltam rájuk húzni egy történetet, hogy az a fiatal férfi a ballagási öltönyben vigyorogva tuti most van túl élete első sikeres állásinterjúján, a néni a biciklivel megáll a cukrászdánál délután fél kettőkor, kér két echlert elvitelre, és mondja az eladónak, hogy meglepi az unokáját azzal, hogy elé megy az iskolához a kedvenc süteményével; tizenéves srác toporog az óra alatt egy szál virággal, remélem, csak késik a lány, és nem ültette fel szegényt... Valamiért ha ilyen megfigyelő üzemmódba kapcsoltam, akkor nagyon megérintett, hogy láttam, hogy minden és mindenki él, és a jelentéktelen járókelők mögött személyiségek, sorsok, történetek vannak.

Mi meg honnan tudjuk, hogy hol a rákban laksz? Leírtad korábban?

Ennyi ésszel szerintem én sem találnám fel magam.