Ha az ember valóban társas lény, akkor hogy lehet hogy én elvagyok magamnak?

Nem minden ember egyforma. Többségünknek szüksége van társra, társaságra.

Nem lennél el, most se vagy egyedül.

igaza vann a kettesnek , most is keresed a társaságot , neked elegendő az internetes társaság de ez is társaság . te egy szigeten egyedül 1 év alatt megőrülnél és megdugnál egy wilson nevű labdát

Mert valamivel pótlod az emberi beszélgetést. Ez lehet ez a weboldal, lehet háziállat, lehet hobbi, lehet egy számodra tekintélyes valaki, akinek az írásait olvasod vagy videóit nézed. Ezek mind-mind valamelyest emberi kapcsolat érzetet adnak, mivel ezekben felleled az embert (kivéve az állatban - abban talán a reakció mögött az értelmet látod meg, bár ugye az állatok nem rendelkeznek olyan értelemmel, mint az ember). Aztán meg az ember nem csak kapcsolatokból áll, így egy hobbi, egy dolog stb.-nek a sikerélménye is le tud kötni. No meg, ha rá vagy kényszerülve dolgok sokaságának az elvégzésére, amik nélkülözhetetlenek az életben, az is kellőképpen lefoglal és csökkenti az emberi kapcsolatok fizikális léte utáni vágyat. Deeee: az értelmes emberek társaságát továbbra is szomjúhozni fogod. Én is rendkívül távolodok az emberektől, nincsen senkim, akivel megbeszélem a dolgaimat, nincsenek barátaim, de nem is bánom vagy inkább már felhagytam azzal, hogy találjak. Jól elvoltam így. Van és lesz mivel pótoljam és lefoglaljam magam.