Mit fogadtál meg az újévre?

Mivel az előző 2 évemet szinte végiglustálkodtam, aminek megvoltak az okai egyébként de csak részben, mert azért volt ebbe konkrét lustaság amikre csak gyenge kifogásokat találtam ki. Szóval én eldöntöttem igaz még 2023 novemberében hogy ezen változtatok és végül már decemberben elkezdtem ezen változtatni, az ünnepek előtt, az ünnepek idején még elengedtem magam, aztán most már sokkal aktívabb életet szeretnék élni mint eddig.

Munkába nem lustálkodtam, az volt az egy amit rendesen végeztem, de a magánéletemben akarok egyrészt rendet tenni, bizonyos régi barátságokat felpezsdíteni, meg van 2-3 olyan tervem amit amúgy is 2024-25 re időzítettem hogy megvalósítom és ezeket tavasszal el is fogom kezdeni.

Fogadkozni könnyű, de önmagában nem sokat ér, ezért is hiúsul meg a legtöbb újévi fogadalom. Elhatározásokat kell tenni, de sokkal fontosabb, hogy aztán kidolgozzátok hozzájuk a szokásokat, rendszereket, amik segítenek ténylegesen meg is teremteni a körülményeket, hogy képesek legyetek a kitűzött célt elérni.

Az, hogy mostantól ez vagy az lesz, az célkitűzésnek talán jó lehet, de önmagában édes kevés. Az, hogy idén becsajozok, lefogyok, sportolni fogok, stb. Lehet jó kezdeti célkitűzés, de önmagában csak egy passzív mondat és általában nem is egy teljesíthető cél. Mit jelent a becsajozás (szex egyszer? tartós kapcsolat?), lefogyás (5g? 5kg? 10kg?) sportolás (egyszer futni egy évben? hónapban? minden nap? 5 percet? 10-et? 1 órát?)?

Érdemes mindig olyan célokat kitűzni, ami pontosan definiált, egyértelmű, ellenőrizhető, mérhető. Mit szeretnél elérni, mikor teljesült a célod, milyen határidőt adsz rá magadnak?

Az "Idén sportolni fogok" nem mérhető, nem számon kérhető. Ha azt tűzöd ki célul, hogy év végéig lefutsz egy félmaratont (vagy akár csak egy 5km vagy bármekkora rövidebb távot is), az mérhető, értelmezhető, határidőhöz kötött. Erről el lehet dönteni, hogy teljesült vagy sem. Sőt ehhez már lehet egy edzéstervet is csinálni, hogy milyen lépésekben tudod felhozni a formádat arra a szintre, hogy év végéig sikerüljön. Valószínűleg ne azzal kezdd, hogy rögtön félmaratont akarsz futni úgy, hogy még soha életetben nem próbáltál futni. Először inkább csak menj el sétálni naponta 10 percet. Aztán naponta 20 percet. Aztán próbálj futni naponta 5 percig, naponta 10 percig. Utána próbálj meg belőni rövidebb távokat. Kezdj egy háztömb körrel, csináld egy ideig, aztán növeld a távot, de tartasd a rendszerességet.

Mondjuk legjobb, ha előtte utána olvasol, hogy szakemberek mit javasolnak, mert én nem vagyok az. Minden esetre a fokozatosság fontos.

Nem szabad megijedni attól, ha nem tudod rögtön tökéletesen hozni a tervet. Ezért sem szabad rögtön nagy terveket vállalni. Ha azt határozod el, hogy minden nap 1 órát sportolsz, akkor sokkal nagyobb az esélye, hogy kudarcot vallasz és aztán annyira feladod, hogy semmi nem lesz belőle. Ezért is érdemesebb kisebb, könnyen teljesíthető feladatokkal kezdeni. Lehet, hogy az 1 óra sport is kevés a végcélod eléréséhez. De ha kezdetben csak 10 percet sportolsz minden nap, az is sokkal többet érhet, mintha semmit nem csinálsz. A 10 perc is javíthat egy picit a kondíciódon és segíthet rászokni, hogy valamennyit mozogsz minden nap. Innen pedig sokkal könnyebb később fejleszteni és növelni a mennyiséget, mint a nulláról.

#11 Azt írod "Semmit, mert amit szeretnék az élettől az semmi nem rajtam múlik és semmiben nincs szerencsém, sikerem. Így már rég nem fogadok meg semmit, igyekszem túlélni és ennyi."

Szerintem jobb hozzáállás, ha ahelyett, hogy mindenre azt mondod, hogy nem rajtad múlik és nem tudsz vele mit kezdeni, inkább mindenben azt keresed, hogy te mit tudsz máshogy, jobban csinálni, hogy az eddigitől eltérő eredményt hozzon.

Az sem feltétlenül jó, ha mindenért magadat okolod, de ha a saját felelősséged keresed, a saját cselekvési lehetőségeidet keresed minden helyzetben, akkor nagyobb eséllyel leszel befolyással a történések alakulására.

Lehet, hogy nagyon sok minden nem rajtad múlik, de hogy te mit kezdesz ezekkel a dolgokkal, mit cselekszel értük vagy ellenük, az nagyon is rajtad múlik. Nagyon sokszor azért nem úgy történnek a dolgok, ahogyan szeretnénk, mert nem teszünk (eleget?) értük, van hogy akár túl sokat is teszünk, ezért túllövünk a célon. Sokszor pedig nem az a gond, hogy csináljuk-e, hanem hogy mit és hogyan. A legtöbb esetben a helyzet értékelés a probléma kulcsa. Mert egy csomó helyzetről hiheti az ember, hogy nem rajta múlik, miközben nagyon is van benne része, hogyan alakulnak a tőle független döntések és történések.

Pl. Mások véleményét, viselkedését, hogy szeretnek, vagy utálnak, segítenek, vagy akadályoznak, milyen döntéseket hoznak veled kapcsolatban, azt közvetlenül nem tudod befolyásolni. Viszont közvetetten nagyon is hatással lehet rá, hogy ők hogyan viszonyulnak hozzád, hogy te hogyan beszélsz és viselkedsz másokkal.

A legtöbb dolog a világban nem egyoldalúan megtörténik veled, hanem folyamatok, kölcsönhatások eredménye. Egy jó vagy rossz emberi kapcsolat nem csak úgy magától alakul jól vagy rosszul, hanem attól függ, hogy az egyik fél hogyan reagál a másikra és arra milyen reakció érkezik. Egy csomó élethelyzetben képes emberek viszonyulása egymáshoz már azon elbukni, hogy az egyik nem köszön, nem úgy köszön, ahogy a másik elvárná, vagy nem úgy válaszol a másik köszönésére, ahogy a másik elvárná. Minél inkább megtanulsz navigálni az ilyen élethelyzetekben, annál eredményesebben tudod alakítani a kölcsönhatásokat másokkal és a saját életed is.