Ahol karácsonykor nem szokás az ajándékozás csak az ünneplés, a vacsora, miért döntöttetek így?

Mert rájöttünk, hogy csak kacatokat vásárolunk egymásnak, amiket utána senki nem tud semmire se használni. + egy nyűg volt hogy ki mit kapjon, hisz mindenki felnőtt és mindenki megveszi magánka év közben azt amit kell.

Amúgy is a család és a nyugalom sokkal fontosabb bármilyen tárgyi ajándék.

Mi 3 éve döntöttünk így a családdal. Egy idő után macera volt az ajándék vásárlás mindenki felnőtt,megveszi magának amit szeretne,ami szükséges. Szülinap így is kihívás ajándék szempontjából.

Teljesen jól telik így is a karácsony,nem az ajándékról szól.

Mi 10 éve engedtük el az ajándékozást végleg és ez volt életünk legjobb döntése! Megkérdeztük egymástól, hogy ki emlékszik rá, mit kapott tavaly meg tavalyelőtt a másiktól és senki nem emlékezett semmire. Na, akkor így mi értelme van az ajándékozásnak, ha azt se tudod 1-2 évvel ezelőtt kitől mit kaptál, amikor rengeteg időt, pénzt, energiát fektetünk minden évben a megfelelő ajándék kiválasztására és beszerzésére? Semmi értelme.

-Felesleges pénzkidobás, semmi haszna az ajándékoknak.

-Mindenkinek megvan már mindene, amire szüksége van a háztartásban.

-Év közben úgyis megveszünk magunknak mindent folyamatosan, amire szükségünk van. Nem várunk karácsonyig fél évet vagy háromnegyed évet.

-Így is túl sok cucc van már a házban, nem akarjuk tovább szaporítani a porfogókat vagy használhatatlan csúnya ruhákat, huszadik étkészletet stb.

-Nagyon nehéz más ízlését eltalálni, bármiről is legyen szó. Ha meg nem olyat ajándékozol, amire 100%-osan vágyik, akkor jön a kényelmetlen tettetett "öröm" kényszeredett mosollyal, hogy jajj de örülök neki, köszi szépen... közben meg: én ezt az ocsmány pulóvert fel nem veszem.

-Nincs az ajándékok beszerzése miatti stressz, hogy kinek mit vegyünk és mennyiért, milyen színűt/méretűt, tetszeni fog-e neki, tudja-e hasznosítani valamire vagy sem, stb. Nem kell befeszülni az ajándékok miatt.

-A karácsony egyébként is sok kiadással jár, legalább felesleges tárgyakra és kacatokra nem költünk még pluszban tízezreket vagy százezreket.

-Nincsenek már kisgyerekek a családban, mindenki felnőtt, mindenki megveszi magának saját fizuból azt, amire szüksége van.

-Ha az ember igyekszik odafigyelni arra, hogy kb. ugyanolyan értékben ajándékozzon, mint amennyiért valószínűleg kapni fog ajándékot (ugye, hogy senkinek se legyen kellemetlen, hogy "túlajándékozza" a másikat, ezért sokan előre közösen megegyeznek egy kb. összeghatárban vagy értékben), na így az ajándékozás tulajdonképpen nem is ajándékozás, hanem "csere". Olyan, mintha te megvennéd magadnak a saját ajándékodat, amit szeretnél, ő meg megvenné saját magának azt, amit ő szeretne. Csak kicserélitek egymás között.

-Az ünnep nem a felesleges tárgyakról, kacatokról szól, hanem a minőségi együtt töltött időről. Sokkal jobb nyugalomban, békességben együtt kajálni egy jót, közben jókat sztorizgatni, poénkodni, viccelődni, régi emlékeket felidézni és nem azon izgulni, hogy vajon mit fog szólni az ajándékoknak stb.

Örökké hálás leszek, hogy nálunk végleg megszűnt ez a sok kényelmetlenség és kellemetlenség, amit az ajándékozás nyűge okozott. Azóta sokkal felszabadultabban ünneplünk. Mindenki hoz valamilyen ételt, amit készített, összeülünk és kajálunk, eszünk-iszunk, beszélgetünk egy jót vidáman. Ez lenne a lényeg szerintem, nem az ajándékok miatti feszkó.

Mert semmi értelme az egésznek.

Év közben úgyis megveszem, ami kell, legyen az könyv, ruha, háztartási gép, stb, új kacatra - ezredik gyertya, pl. - meg semmi szükségem.