Ha van egy társaság, ahol valaki nagyon csinos a többi miért nem dicséri meg?

Miért ne dicsérhetnék egymást? Nem biztos, hogy mindenki ugyanazt a személyt tartja csinosnak. Na meg miért járna a csinosságért feltétlenül dicséret? Pláne ha nagyrészt a testi adottságokon múlik.

Gondolom, te vagy az a személy, nagyon csinosnak tartja magát, a többieket pedig igénytelennek, és várná a dicséreteket.

Ez olyan mint nálunk a nők családi összejövetelkor.

Csak nálunk a "milyen sokat fogytál" a szlogen.

Még akkor is mikor az adott nő térfogata megduplázódott.

Vagy:

ne zabálj már annyit, mert már így is saját gravitációs meződ van.

Utóbbi esetben valószínűleg évekig nem beszélnének.

Ettől megnyugszanak mindenki boldog, az egyén pedig megállapítja, bár hízott 30 kg 1 év alatt, de észre sem vették rajta... Ezért zabál tovább.

Irigység szerintem. Vagy a személye miatt nem kedvelik a nőt, ezt nem tudhatjuk. Amit leírtál így túl általános.

Én mindig megdicsérem a nőtársaimat ha valami tetszik rajtuk vagy ha úgy gondolom, hogy biztatásra önbizalom erősítésre van szüksége.

Ha én nem dicsérek meg valakit egyáltalán, akkor

-nem tetszik a stílusa

-nem kedvelem

-nem vagyunk olyan viszonyban, hogy közvetlen legyek

-okot adott rá, hogy távolságot tartsak tőle.

Az nálam nem játszik, hogy tőlem szebb ezért irigykedem, mert engem inkább inspirál, de sok nőnél alap sajnos, hogy arra vágyik, mindenkitől szebb legyen ezért nem dicséri meg azt aki tőle szebb.

Nekem például egyáltalán nem jönnek be a nőies, a többség által csinosnak mondott ruhák, úgyhogy én sose dicsérek olyat, aki így öltözködik. Lehet, hogy mások szerint csinos, de nekem egyáltalán nem tetszik mondjuk a kiskosztüm, a szoknya, a magassarkú meg a blúz. Ha ebből indulsz ki, én se adok magamra, idézőjelesen.

De ha bejön valamelyik kolléganő, akin aranyos póló van, vagy ilyesmi, akkor igenis mondom, hogy ú de jó, meg milyen jól áll. Akkor is, ha a csiniruhás meg megsértődik.