Németországban, Ausztriában mennyivel fogadják el jobban a melegeket, mint Magyarországon?

Ne a szexualításod alapján akard elfogadtatni magad, hanem a viselkedésed alapján.

Én alapjáraton nem tartom normálisnak ha egy ember a saját neméhez vonzódik, ez még nem jelenti azt, hogy bántani fogom , csupán abnormális.

Próbálj szerencsét, pénzügyi szempontból ideálisak.

Teljesen mindegy, hogy több tízmillió ember átlagát tekintve milyen arányban fogadják el a melegeket. A közvetlen környezet számít.

3-as!

Ausztriában nem a normalitás része, legfeljebb többen elfogadják, hogy ilyen is van.

5-ös!

Százalékos arányban lehet meghatározni. Erre írtam, hogy semmi értelme.

Tisztázzunk azért néhány dolgot ha már ilyen haladónak néz ki ez a század.

Harminc évvel ezelőtt - tehát a vaskalapos boomerek fénykorának Magyarországán - együtt dolgoztam egy meleg férfival. A maga területén vezető beosztásban dolgozott, nagy szaktekintélynek számított. Nem titkolta a szexuális hovatartozását, de nem is hirdette. A lényeg, hogy soha senki egy rossz szót nem mondott róla, még a háta mögött is úrnak "szólítottuk", így hivatkoztunk rá. Mondom, harminc éve, a kirekesztő őskorban.

Ugyan mit lehetne elfogadni a melegeken ennél jobban? Nem is kellene tudnunk a másik ember szexuális preferenciáiról, semmi köze nincs egyikünknek sem a másikéhoz. A meleg tűzoltó oltsa a tüzet, a meleg orvos gyógyítson, a meleg szomszéd meg köszönjön, ennyi!

Ahogyan a #2 mondja: a viselkedés a kulcsszó. Ha egy 80 kilós szakállas férfi kirúzsozza magát, miniszoknyát vesz fel neccharisnyával és tűsarkú cipővel, legyen már megengedve nekem, hogy felszalad a szemöldököm a látványától. Ha a meleg kolléganő félreérthetetlenül rákacsint a heteró recepciós csajra, esetleg csókot dob neki, ne kelljen már azt nekem megünnepelni.

Nem értem ezt a nagy elnyomottság érzést, ez nem Afganisztán, itt kevesebb hátrány éri a melegeket a hétköznapok során, mint akár a rossz fogsorú embertársainkat.

“ Ausztriában ez a normalitás része. Nyilván ott is van egy-két homofób vonyító pöcs, de ott ők vannak kinézve, lenézve, kiközösítve”

Hogy micsoda??😂😂😂 Te éltél valaha Ausztriában vagy Németországban?😂😂😂

Büdös életben nem lesz a normalitás része. Az, ami 30 éve még súlyos pszichés betegségnek számított nem lesz soha a normalitás része. Max. vannak olyanok akik elfogadják vagy leszarják.