Gyerekként, miért van az, hogy az embernek lehet határtalan fantáziája, amit a rajzolásnál is kivetíthet, de ha felnőtt lesz az ember, akkor nagyon beszűkül a látótere, mert mindenki befolyásolja a boldogságát bármilyen téren és szinten?

Miért hagyod felnőttként, hogy negatív irányba befolyásoljanak? Ez a te felelősséged.

Pont felnőttként tudunk teljesen önállóan kiteljesedni.

A megkeseredett, életunt emberekkel pedig nem kell foglalkozni.

A gyereknek lassan alakul ki az önkontrollja, ami a társadalmi elvárások mentén alakul, azaz amivel befolyásolják, az fogja korlátozni.

Rajzoljon! Segíteni fog abban, hogy le tudja vetkőzni a felesleges külső hatásokat. (Nyilván van, amihez kell alkalmazkodni, de gyakori, hogy pont ahhoz nem alkalmazkodnak, amihez kellene és ott állítja meg az embert a negatív belső hang, ahol hülyeség.)

A fantázia határait a szabad asszociáció bővíti ki: gyereknél nagyobb a fantázia, mivel nincs meg még az az intellektus, ami a szabad asszociációk között minőségbeli különbséget tesz, esetleg korlátozza őket. Ettől ugyan kreatív, de nem tud érdemben különbséget tenni a szellemi alkotásai között sem.

De ez felnőttként is elérhető, az intellektuálsi kontroll felfüggesztésével, korlátozásával, de nyilván ennek csak mértékkel van értelme. Van egy határa a kreatívitásnak, amit korlátok lebontásával el lehet érni, bizonyos szabályok ellenben kreatívabbá teszik az embert. Pl. egy jó szonettet könnyebb megírni egy kezdő költő számára, mint egy jó szabadverset.