Otthon milyen önvédelmi eszközöket tartotok?

A testem a fegyver!

Hozzám még Chuck Norris sem jött be!

Viperát ne vegyél, simán kicsavarják a keedből, és felhasználják ellened, ha nem vagy gyakorlott a használatában.

Én otthon nem tartok önvédelmi eszközöket, úgy vagyok vele, hogy én lakom ott, én sötétben is megtalálom, hol van a szakácskés, és nem is félek bbeleállítani a támadóba (ha valaki betör a lakásba, az szerintem jogos önvédelem).

Én önvédelmi célzattal az utcán egy gázsprayt, meg egy pillangókést viszek magammal. De tapasztalat, mert sajnos már támadtak meg, hogy abban a pillanatban eszembe se jutott, hogy nekem amúgy gázspray is van a zsebemben, én a kulcsommal kezdtem el verni a támadót, meg a körmeimmel megpróbáltam kikaparni a szemeit. Mindenesetre megúsztam (a végén még a pofátlan állatja próbált feljelenteni testi sértésért, aztán mikor megjelentem a bíróságon az 50 kilómmal, kb. visítva röhögtek)

Baseball ütő. Kellő táv tartható vele, és nem is okoz túl veszélyes, maradandó sebeket, ellenben nagyon jól ki lehet vele ütni bárkit. Egyedüli rizikó hogy a lendítéshez kell némi hely, bár másképp is lehet vele ütni ha úgy van.

Amúgy biztonsági ajtó is van, meg nem is olyan vészes környék. Ha az lenne inkább még rácsot rakatnék a bejárati ajtóra, de így sok lenne az már.

Apám a kaukázusi kutyáját tartja tudtán kívül önvédelmi eszköznek otthon. Egyáltalán nem ilyen gondolattal vette, hanem mert "olyan lesz, Krisztikém, ha megnő, mint egy nagy és puha maci", aztán megdöbbent azon, hogy az emberek átmennek az utca túloldalára, mikor az állat a kerítés mellett ugat (nem ugrál fel rá).

Járt vele kutyaiskolába, de csibészre, vagy ilyesmire sosem képezték ki, egyedül a lövéseket szoktattatták meg vele, mivel erdő széli ház, ahol ősszel vadászat folyik, ne rémüljön meg a kutya a lövés hangjától. Egyébként meg egy tünemény. Nincs tisztában azzal, mekkora, engem rendszerint leteper, ha látogatóba megyek, és nyalogatni próbál, a reggeli kávém során meg megpróbál beleülni az ölembe (kisebb vagyok, mint a kutya). Ha valaki bemegy a területre, maximum az a veszély fenyegeti, hogy meg lesz nyalogatva, de a kutyától még úgy is félnek, ha szépen sétál pórázon apám oldalán. Lakott területre már nem is viszi sétálni, mert követelték, hogy még szájkosárral se. Sosem viselkedett agresszíven. Csak nagy.

Egy ismerősöm jutott még egyszembe egyetemista koromból, akinek átfogták hátulról a derekát, mikor sétált hazafelé a Pennyből Pestrezsébeten. Én egy kicsivel előtte sétáltam, mert az alkoholt mindketten szerettük, a dohányfüstöt én viszont nem annyira, szóval mire hátrafordultam, én épp, hogy felfogtam, mi történik, és tartottam tőle, hogy a következő lépés a kés lesz, vagy, hogy betuszkolják a lányt valami furgonba, és tudtam, hogy én aztán nem fogom tudni megakadályozni, de nem, fogta, halántékon vágta a támadót a borosüveg aljával, aztán szét is törte a fején, és ment volna felé a nyakon lévő maradékkal, hogy ő most a torkát elvágja a szilánkokkal, amiért rá kellett pazarolni egy jó üveg bort. Ő ezen utána nagyon jókat röhögött, hogy én akkor hogy megijedtem, meg hogy tényleg azt hittem, hogy itt valaki meg fog halni. Én a mai napig nem tudok jót nevetni ezen, de ott láttam, hogy bármi, ami a kezed ügyébe akad, lehet fegyver.