Mi volt a legrosszabb nap az életetekben?

Egy nap biciklivel mentem be a közeli városba (mellette levő faluban élek kb 6 km-re) visszafele úton megindult a menstruációm, nem volt nálam semmi és helység se lett volna elintézni a dolgokat … ilyenkor rendszerint nagyon fàj és menni szokott a hasam, és hát most is elért miközben hűségesen próbáltam volna minél hamarabb hazatekerni. Már annyira kínzott, hogy éreztem elfogok ájulni. Gyorsan megálltam az útszélen, leengedtem a bicikli lábàt ami eltört. Szóval gyorsan letoltam a nadrágom és már jött is. Nem is végeztem jóformán, amikor láttam hogy jön egy autó, gyorsan felpattantam és úgy ahogy voltam felhúztam a nacit. Majd igy bicikliztem hazáig…

Jó pár éve volt, de mai napig tisztán emlékszem minden pillanatra… ezt a kínt az ellenségemnek sem kívánom.. annyira rossz volt az a fájás, hogy már nem bírom tartani, plusz a szégyen h szarosan biciklizek🥲

A kudarcokat, ha pl nem sikerült vizsgám, szakítás vagy ilyesmi nem könyvelem el legrosszabb napnak, azokat tanulságkènt fogom fel és megyek tovább. Neked mi a legrosszabb most ?

Szinte mindenki életében eljön egy ilyen pont, amikor úgy érzi nincs tovább és minden összeomlott, de tudd hogy ez is elfog múlni! Csak idő kérdése és kialakulnak a dolgaid, most az a baj minden egyszerre gyűlt össze és úgy érzed nagy a teher. Ülj le és ird le papírra a jelenleg nyomasztó problémáidat, ez banálisnak hangzik, de hidd el segit abban, hogy rendszerezd és tisztàbban lásd őket, ne legyen egy nagy katyvasz a fejedben. Ezutan pedig helyezd őket fontossági sorrendbe, gondold végig mi az ami jelenleg a legjelentősebb az életedben és csakis ezt próbáld megoldani először, ne törődj az egésszel egyszerre. Tippem szerint most az érettségi a legfontosabb, erre próbálj meg minél jobban koncentrálni, utána a ráérsz rendezni a családoddal meg barátaiddal. Illetve azt is elkell fogadnod, hogy az életben nem sikerül minden a terveid a szerint, van, hogy többször kell próbálkoznod mire eléred azt amit szeretnél, van hogy közben rájössz, hogy az nem is a te utad és okkal nem sikerült eddig. Bármi is történik, fogadd el, vond le a tanulságokat belőle és tálald ki a b, c terveidet, nem szabad mindent egy lapra tenni, mert ha az nem jön össze újra padlón leszel.

Ha személyes tapasztalat is érdekel, èn egyetemi felvètelivel voltam hasonlóan. Akkor még nem realizáltam, de kb szüleim nyomására jelentkeztem kettőre is, meg mert úgy a normális, viszont nem volt meg bennem az, hogy ez tényleg a belső vágyam. A testem jelezte is rendesen, egyik felvételin lázas voltam, másikon hányás-hasmenèsem volt, ma már tisztán látom, hogy a testem érezte, hogy nem vagyok jó helyen és nem ez az utam. Egyikre így is bejutottam, egy èvet végig kinlódtam, ami alatt bebizonyosodott, mennyire utálom az egészet. Aztán kezembe vettem a sorsom, kitanultam egy szakmát ami érdekelt, majd saját vállalkozást nyitottam és elmondhatom, hogy boldog vagyok. Ami a legfontosabb, hogy végig biztos voltam benne, hogy jó helyen vagyok.

Szóval fel a fejjel, próbálkozz, nézz lehetőségek után, ha valami nem sikerül csináld másképp, vagy gondolkozz el azon tényleg azt akarod-e . Sosincs késő változtatni, vagy ujat kipróbálni, és az a lényeg, hogy úgy élj, ahogy neked a legjobb… nem a családodnak.

Ha van kedved beszèlgetni irj privátban :) első voltam.