Én vagyok a szemét, ha nem akarok külön ételt készíttetni neki az esküvőmön, ha tudom, hogy úgysem eszik semmit?

Vőlegényem lánytestvére anorexiás, nem diagnosztizáltan, de egyértelmű, nem eszik kb semmit, nagyon sovány, de közben meg dagadtozza magát folyton. Hát, felnőtt ember, a családja se törődött ezzel kellőképpen időben, ő sem akar változtatni rajta. Mondjuk még nem halálosan alacsony a súlya, meg egyelőre nem fogy lejjebb. Asszem 164/45. Múltkor voltunk egy családi ebéden étteremben, és mivel ő vegetáriánus, ezért külön kapott ételt, a többieknek meg tálak voltak, amiről elvehettek, amit akartak. A lány semmit nem evett. Kamuból mondta, hogy majd hazaviszi és megeszi, de valszeg kidobta az első kukába.

Az esküvőmön a vendégek között lesz még vega, de úgy érzem, neki megéri kifizetni azt a 30 ezret (vacsi+italcsomag kerül ennyibe per fő), mert ő normálisan eszik. A többieknek svédasztal lesz, de lesz alapból rántott zöldség, meg köret, vehet, ha mégis enne, de úgy érzem, ha nem eszik, akkor pazarlás neki összeállítani valamit, mondjuk így is, semmit nem fog enni, még inni se hiszem, hogy vízen kívül inna. Ja meg amúgy nem is bírom mert alapból sem egy jó ember :D Ez is hozzátesz.

Arra gondoltam, hogy nem szólok a helynek, hogy ő is vega, hanem ha épp tényleg enne (nem fog) akkor talál a svédasztalon rántott zöldséget meg köretet, ha elég gyors, de külön nem akarok készíttetni neki egy komplett kaját, amire rá sem néz.

Amúgy érthető egyáltalán, hogy pazarlásnak érzem az ő részét is kifizetni? Az nem volt opció, hogy ne hívjuk, bár a családja se kifejezetten szereti, de náluk él a "mégis csak a családom" mondás.