Hogyan birkóztatok meg azzal, hogy le vagytok maradva az életkorotokhoz képest?
Már 30 vagyok, a tükörbe nézve megijedek és egyre több a testi nehézség.
Ugyanakkor még junior vagyok a szakmámban, nem sikerült hatékonyan pénzt félretenni, szingli vagyok, még most szeretnék kimenni 1-2 évre külföldre, a sportban se tudom elfogadni, hogy nem fogom elérni, amit akarnék (itthon valahogy nem jó a hozzállás a hobbisporthoz, idősebb emberekkel kapcsolatban sem és ez magával húz sajnos).
Eközben rég ismerkedni kellene és családot alapítani, mert a felén már túl vagyok.
Mi van ilyenkor?
Nem aktív tevékenység, hogy "másokhoz hasonlítjuk magunkat", hanem észrevesszük, mások hogyan fejlődnek - és ha fáj is, akkor is az élet alapja ez körülbelül.
De itt erről szó sincs.
Itt arról van szó, hogy kicsúszom az időből - a párválasztás, gyerekvállalás terén.
Mint ahogy a sport terén kicsúsztam, úgy az egész életben mindenből ki fogok így csúszni.
Valaki, aki hasonlóan érintett, hogyan kezeli?
Vagy szorítsam vissza a sportot normális felfogásra és mennyiségre? HOGYAN?
Igenis ismerkedjek?
Legyek öngyilkos?
Mit tegyek mégis?
6
Amúgy igen, a megoldásig szeretnék ezen "vergődni".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!