Utáltátok ti is a kiabálós óvónőtöket, illetve tanítótokat/tanáraitokat?

Volt olyan szigorúbb tanárunk, akit egyszer se hallottunk emelt hangon beszélni. Az tényleg úgy beszélt mindíg, mint aki be van nyugtatózva. Mégis ha ha megláttuk a folyosón, ha egy mód volt rá inkább megfordultunk. Kerültük amennyire lehetett, meg ha ő mondott valamit, az úgy volt. Neki egy olyan érdekessége is volt, hogy az ő szava többet számított, mint az igazgató szava, neki nem mondott ellen.

De mikor egy ilyen támadó menyét tanár elkezdett üvöltözni, na ott el is ásta magát nálunk.

#5 Cinikus hozzáállás, te is tudod hogy igenis szükség van olyan dolgozókra akik gyerekekkel foglalkoznak.

Az sosem építő jellegű hozzáállás hogy "ha x munka végzőinek rossz, akkor keressenek más munkát!" hiszen mi van ha tényleg mindenki otthagyja a szakmát? Kinek lesz az jó? :)

A megoldás a dolgozók iránti empátia + reform követelése.

Igen, a mai napig ki nem állhatom őket. Imádtak velünk üvöltözni és imádtak minket megalázni. Csak azt éppenséggel elfelejtik, hogy ezek a gyerekek egyszer felnőnek, és visszaszívatják őket, tőlünk meg is kapták egy párszor.

Érdekes, a jó fej, kedves és vicces tanárokkal jól kijöttünk. Lehet így is.

Én ignoráltam a rossz indulatú tanáraimat. Megkerestem a könnyű részeket a tananyagban és azok segítségével kihoztam a hármast-négyest év végére. A többi kit érdekel?

Azokat pedig, akik azért kiabáltak, mert másként nem lehetett hallani a hangjukat a tahó osztálytársaim miatt, kifejezetten sajnáltam, hogy nem találnak megoldást.

Szerencsére nem volt annyira sok ilyesfajta tanárom, de őket a mai napig sem bírom különösebben, tőlük eltekintve amúgy végtelenül rendes, következetes tanáraim voltak, akiket imádtam és szuperül tanítottak (főleg egyetemre értve, meg egy felsős tanárnőm emelkedett ki nagyon).

Egy alsós, nyugdíj előtt álló nő volt hihetetlenül üvöltözős, aki mellette imádott minket lejáratni, de szerencsére 2 év után ment is el, és a tanári karral együtt könnyebbült meg mindenki.

Illetve gimiben volt még egy ilyen tanár, annyi különbséggel, hogy az egész osztály csinálhatott bármit is, rájuk sosem szólt, engem pedig olyan szinten pécézett ki, hogy konkrétan több percig tartó kiabálást kaptam, amiért allergia mellett tüsszenteni mertem :D Ha nem a saját bőrömön tapasztaltam volna, el nem hittem volna, hogy komolyan azért kiabál velem, mert ő meg volt arról győződve, hogy a terem másik végében hangosan telefonozó, azt kommentelő srác én voltam (amúgy lány vagyok), amíg ő a táblára írt valamit. Fényévenként használom az "utálom" szót embereken, de azt a nőt kifejezetten utáltam, és a mai napig nem tudom, mivel vívhattam ki ilyesfajta ellenszenvet benne, hacsak nem a csendességemmel, visszafogottságommal nem irritáltam.