Ha egy idő után csak ti kerestétek a másikat vagy csak ő keresett titeket, akkor mennyire hiányzott az illető, amikor végleg megszakadt a kapcsolat?

Így jártál, erre csak azt tudom mondani.

Nekem is volt egyoldalú kapcsolat, ahol én kerestem, én írtam rá, ha szerveztünk közös programot ált. lemondta, etc.

Aztán már nem kerestem, mert minek?

Persze utána rájött, hogy ő volt a hülye, és jaj, ne haragudjak, így meg úgy.

Mosolyogva megmondtam neki, hogy az egyoldalú barátság nekem nem fekszik, lesz szíves mással eljátszani ezt.

akiket ignoralok mindig is hianyoznak de a toxic dolgaik meg nem. onvedelembol kell csak lezarnom ilyeneket.

pl bnoim olyanok ha vmi baj er ők az egyetlen akik segitenek, lelkileg is tamogatnak mindig velem "vannak", rengeteget nevetunk, sokat jelentenek, de ha pasim van allandoan kikezdenek vele es más pasik elott lejáratnak mindig az nekik az egotuning ha en egy pasinak se kellek csak ők es hogy mindenki elcsabulna rajuk tőlem.

es gyakorta kinevetnek ha már megint szakitottam.

szoval hiaba a szep emlékek es hiaba ha baj vagy bánat er hogy szinte senki nem jon be hozzám, vagy ha segitség kell is csak rájuk számithattam mindig, gyakorta hianyoznak a bnők, de egyuttal annyi fajdalmat is okoznak amennyi jo van bennük.

vagy volt barátaim is nagyon hianyoznak,a sok emlék szerelem de az már nem amikor drogoznak utnek vernek vagy épp meg akarnak ölni mert féltékeny.

olyasmi érzés mintha lenne egy rakat cuki cicam vagy kutyám, egyszeruen imádnivalok szépek okosak és bújósak, de hamisak es belém is harapnak megtámadnak, kezelhetetlenek és sajnos inkább tovább kell adni rajtuk akárhogy fáj. mert nem lehet velük élni önvédelemből.

nálam ez meg olyan hogy 2 arcúság miatt kellett ignorálnom.

az egyikoldala imádnivalo a másik oldaluk toxic.

eleinte mennek ezek a belso harcok a váltakozásaik miatt hogy megéri e lemondani rola mert a jo oldala meg kell, de a toxic oldala meg nem, a mérleg borulgat, kérdés megéri e a toxic oldalt tűrni több e a jó építő az egészben vagy összességében károsít e inkább.

ha tönkremész lépni kell.

ha inkább fejlodsz akkor nyersz vele.

tokeletes meg nincs.

Mindkét oldalon voltam már.

Amikor a másik fél keresett többször, már -sajnos- eleve laposabb volt a dolog, én vontatottnak, helyenként kínosnak is éreztem már a kommunikációnk. De így sem voltam vele bunkó, nem adtam egyszavas, fura válaszokat, kérdeztem is, bár lehettem volna érdeklődőbb. Aztán, amikor tényleg megszakadt a kapcsolat, bár bántott, egész hamar túlléptem rajta, mert valóban nem volt már olyan az egész, mint az elején. Vagyis ezzel nyugtattam magam, mert bennem is volt utána bűntudat.

Ezzel szemben, amikor én kerestem többet az illetőt, már jobban bántott, amikor véget ért az egész. Máshol tartottunk az életben, neki jóval nagyobb baráti köre volt, aktívabb életet élt, másfajta napi ritmusa volt, szóval bár várható volt, hogy ez nem lesz hosszútávú, mégis bántott. Mert ott én próbálkoztam inkább, és a másik féltől, sajnos, de érthető módon, már ennek csak töredéke jött át az irányomba.