Ha megtehetnéd, melyik opciót választanád inkább?

"Ha ebbe így belegondolok, még örülök is, hogy nem élek örökké, borzalmas kín lenne."

Neked lehet, hogy nem tetszene az örök élet, de én például nagyon élvezném.

Amíg él valaki, addig mindig vannak gondolatai, a halál után viszont még az sem marad senkinek. Nem elég, hogy egy idő után már nincs az ember körül semmi, de még saját maga is megszűnik létezni. Számomra ez rosszabbnak tűnik mindennél.

Ha örökké élhetnék, az emberi világban töltött időmet pedig egyszerűen csak elfelejteném, akkor valójában nem tudna nekem az hiányozni, amire még csak nem is emlékeznék. Én szívesen élnék örökké.

Rossz a felfogásod, még a legmaterialistább felfogás mellett is, sem az anyag amiből vagy, sem az energia ami működteti az elmédet, semmi nem “szűnik meg”…

Te mint élőlény nem leszel ugyan, de minden ami te vagy, megmarad. Az idők kezdete óta megvan és az idők végezetéig meg is lesz mindenrészed ami te vagy. Szóval valamilyen formában örökkévalóak vagyunk most is.

"még a legmaterialistább felfogás mellett is, sem az anyag amiből vagy, sem az energia ami működteti az elmédet, semmi nem “szűnik meg""

Pont te írtad, hogy egy idő után az atomok feleződése miatt minden el fog tűnni egyszer és utána már csak a sötétség marad.

"Öröké nem élhetsz mert a tudatod megszűnik egyszer"

Én úgy gondolom, hogy egy élőlény sokkal inkább a tudatával egyenlő, mint azokkal az anyagokkal, amikből a teste felépül. Így ha valaki meghal, a tudata megszűnése által sajnos már ő maga sem létezhet tovább.