Zavarja az embereket hogy negatív vagyok és sokat nyavalygok, panaszkodok. De hogy ne panaszkodjak, ha totál szívás az életem? Semmi pozitívum nincs benne

Én is ebben élek lassan. Próbálok társaságban néha magamra erőltetni valami cukormàzas hurrápozitivizmust, jó pontokat lehet vele gyűjteni akkor is ha csak kamuzol össze-vissza hogy épp valami mennyire szipi-szupi. Az emberek többsége erre bukik. 🤷‍♀️

A többi kommentre: nem minden problémán lehet “változtatni”, illetve nem mindenkinek van hozzá képessége. Tök jó ha nektek ilyen könnyen ment, komolyan. De sajnos nem mindenkinek ilyen egyszerű.

#12

Olvasd el a korábbi válaszokat.

“ Nem az élethelyzeted a baj, hanem a gondolkodásod.”

Ja, mert minden bajt megold a ✨gondolkozás✨.

“ Nem panaszkodni kell, hanem pl. meglátni a jó dolgokat.”

Jaja, mindenki élete telis tele van szipiszupi jó dolgokkal.

“Változtass”

Min? Azt se tudjuk, mi a baj. Mégis úgy vágják hozzá páran hogy változtasson, mintha mindenen lehetne csak így.

Stb

Mimdenen lehet változtatni, és minden életben van jó.

Azt még hozzá tenném, hogyha 5 éves hisztis kislány módjára puffogtatod a gyerekes kifejezéseket, még nem fogsz jobb belátásra bírni senkit.

Kissé gáz, de már ez a pár perces kommentelgetés veled levett az életről. Na, ezért nem kíváncsi rátok senki. Szomorú.

#14

Nem lehet mindenen változtatni. Betegség, haláleset, rokkantság, durva trauma (ezt fel lehet dolgozni szerencsés esetben, de változtatni rajta nem), stb.

Vagy hogy “változtatsz” pl azon hogy családtagom gyógyíthatatlan beteg? Vagy azon, hogy az átlagembernek nem sok kilátása van a jövőre az országban? Stb? Kíváncsi vagyok a csodamódszereidre.

“ már ez a pár perces kommentelgetés veled levett az életről”

Ennyire instabil az erőltetett hurráoptimizmus, hogy egy fórumos komment tönkreteszi? :(

#13

Elmentél pszichológushoz? Olvastál pszichológiai, pozitív gondolkodással kapcsolatos könyveket? Szoktál meditálni? Tanulsz a hibáidból?

Csináltál már olyat, hogy egy papírra leírtad a negatív gondolataidat és mellé pedig leírtad a pozitív megfelelőjét?

Tudsz hálát adni a dolgokért? Vezetsz naplót?

Ha ezekre mind igen a válasz, akkor megtetted a lépést a változás felé. Ha mindegyik kérdésre a válasz a nem, akkor mire vársz még?

#17

Mindre igen a válasz, egyik se csinált semmit. Vagyis de, a meditálás meg a napló még rontott is a helyzeten.

Ezek közül egyik se adja vissza az elhunytakat, nem gyógyít meg senkit, nem ad létbiztonságot. Ezek segítenének. A gondolatok nem.

#18

Mégis, hogy tudott rontani a helyzeten a meditálás és a naplóírás? Ja, szembesültél az egyébként is nyomorult életeddel?

A pozitív gondolkodás persze, hogy nem támasztja fel a halottakat, de nem is erről szól.

Mivel a pozitív gondolkodásnak teremtő ereje van, ezért nem mindegy, hogy milyen gondolatokkal veszed magad körbe. Még a betegség elviselése is könnyebb, ha pozitívabb életszemléletet követsz.

Furcsa, hogy azt mondod, hogy mindegyiket próbáltad és egyik se csinált semmit. Talán azért, mert ehhez neked is oda kéne tenned magad és nem a csodát és a sültgalambot várni. Nem elég meditálni, azt helyesen is kell végezni, hogy érjen is valamit.

A gyásznak is megvannak a folyamatai, hogy miket érzel, mikor gyászolsz, és mikor ér véget.

Kiktől olvastál könyvet?

#19

Pontosan. Menetrendszerint az orrom alá volt dörgölve hogy mennyire örömtelen az életem, ettől csak rosszabbul éreztem magam.

“Mivel a pozitív gondolkodásnak teremtő ereje van”

Ugh hát én nem hiszek az ilyen ezo dolgokban, bocsi. Kezdem érteni miért nem értünk egyet.