Tudnátok nekem mesélni a rendszerváltás előtti időkről?

Üresek voltak a boltok, csak alapvető dolgokat lehetett venni. A banán az valami nagyon ritkaság volt. A benzin limitálva volt és nem mindig voltak nyitva a benzinkutak, ha igen, olyankor kígyósor volt.

Alig jártak autók, főleg estefelé, szinte üresek voltak az utcák egy városban, úgy szintén az emberek is, mindenki otthon vacsizott együtt, aztán tévénézés volt, mert adták a Dallas filmet péntek esténként.

Szombatonként a városban élők vidékre mentek haza a nagyszülőkhöz, felpakolni magukat zöldséggel, családi disznóvágások voltak.

A munkahellyel kapcsolatban, nem voltak olyan napi rettegések, hogy holnap kidobják őket, biztos munkahelyek voltak, szinte egy egész életet egy munkahelyen töltötték le. Nem volt havi munkaváltás, mint a mai világban.

Külföldre nagyon ritkán utaztak az emberek, szinte aki elment pl. Ausztriába vagy Németországba, az valami csodának számított egymás közt.

Voltak akik merészek voltak és disszidáltak. Azok sosem jöttek vissza, mert nem mertek... még a rendszerváltás után is jó ideig nem mertek hazalátogatni.

Mindenki rettegett a rendőrségtől. Akkoriban is voltak besúgók akik az államnak bedolgoztak.

Politika?

Az mindig bizonytalan volt, nem lehetett tudni hogy mi lesz egy hónap múlva. Akkoriban csak a tévé, rádió volt a legfontosabb információ, na meg egymás közt, ki mit hallott.

Csak nagyon zárt körben titokban szoktak beszélgetni egymás közt a politikáról, még rettegve is halkan súgták hogy "szoci" nehogy meghallja az állam, mert akkor elviszik a böribe, vagy lefokozzák.

Külföldi árukat, élelmiszereket csak a tévében lehetett látni, persze ha engedélyezte a politika.

Mindenkinek volt munkája és aki nem akart dolgozni azt büntették ill. böribe vitték.

A munkában nem volt az a nagy hajsza mint most, nem voltak szigorú szabályok.

Mindenki várta hogy egyszer eljön a szabadság, hogy valami történni fog, szabadabb lesz az ország és el is jött a rendszerváltás. Azokban a napokban bezártak az iskolák is, nem tudta senki hogy most mi is lesz, milyen változások fognak lezajlani, de tudta mindenki hogy már másabb lesz minden, ami eddig volt és megszoktak.

Ezeket szüleimtől tudom, ők átélték. Én akkor még a világon sem voltam, de tervben voltam. :)

Én Szlovákiában lakom és az itteni elbeszélések alapján írtam ezeket le és lehet Magyarországon is hasonlóak voltak ezek amiket írtam, de a többiek majd leírják. :)

2

Nagyjából igen, de nem mutatja meg a rendszerváltás előtti idők igazi arcát, mert ez a sorozat túl szúk látóterű, csak egy zárt helyben toporog.

Amit te rendszerváltásként emlegetsz, az nem volt valójában rendszerváltás.

Voltak a szocializmusban "ötéves tervek", - amelyben előirányozták, hogy mit kellene teljesítenie a gazdaságnak a tárgy öt évben és üres lózungokat toltak, mint politikai célkitűzéseket. Ma négy évenként dönthet arról a lakosság, hogy ki züllessze az aktuálisnál is lejjebb az országot és újra szervezik a közös fazék kiürítését.

Régen várni kellett arra (éveket), hogy gépkocsit tudj adott esetben vásárolni vagy gépkocsi nyeremény-betétkönyvvel juthattál személygépkocsihoz és nem volt nagy választék.

A lakosság számára gyártott "népautókból" nem volt túl sok típus.

Trabant - kétütemű, környezetbarátsággal köszönőviszonyban sem lévő hangos, köhögő, pöfögő, berregő csoda volt. -Bár a többi kocsi sem a környezet kíméléséről szólt akkoriban.

Volt Skoda, - amely csehszlovák gyártmány volt. Ezekre a hátsókerék meghajtás volt jellemző, szerény végsebességre voltak képesek, de megbízható, hegyek között is használható autók voltak.

Voltak Wartburgok - három hengerrel és alternatív ütemszámmal. A legendás gőzmozdonyok mindegyike környezetbarátnak volt minősíthető a Wartburgokhoz képest.

És voltak a jó öreg Ladák, amelyek négyütemű, négyhengeres, szovjet gyártmányok voltak, - a kaukázusi sivatagban tesztelték, tehát nagy túlélőnek számított.

A Volgákat, - az ötödik fő típust - inkább már magasabb pozíciókban éldegélő embereknek, állami felhasználásra gyártották és hozták be az országba, de a 80-as évek második felében soktól megszabadult az állam, amint belekóstoltak az állami szféra dolgozói a valódi luxusba.

Főleg a Volkswagen Passat-okra, Opel Corsákra, Ford-okra cuppantak rá az Antall-kormány idején...

Az akkori politika lényegében annyiban merült ki, hogy időközönként beolvasták a hírekben, hogy a gazdaságunk rendben működik, évente egy-két gyilkosságról is kaphattunk hírt, a "rendkívüli parlamenti üléseket" pedig az tette rendkívül unalmassá, hogy az ügyeletes szónok kiállt és két óra negyven percen keresztül ismételgette a semmit különböző szemszögekből az "elvtársaknak". Politikai hírnek számított még akkoriban, hogy éppen mit csinál az Andrej Gromiko (szovjet külügyminiszter) és a Leonyid Brezsnyev (a néhai Szovjetunió Pártfőtitkára), miközben napi szinten ölték egymást halomra az iraki, ill. iráni katonák.

A hétköznapi szintet a néhai Corvin Áruház - kozmetikázott - reklámszövegével lehetne jellemezni:

"Három szinten, szinte semmi!"

Előkerült a semmiből a Skála-üzletlánc (Budapest), lepusztuló ágra került a Divatcsarnok (Budapest) úgy, mint a komplett könnyű-, nehézipar és a helyrehozhatatlan mértékű pusztulásnak indult a valaha világhírű mezőgazdaságunk is. -Lényegében ez volt az ára később az Antall József agyrémének, az uniós tagságnak, - mindent le kellett gyalulnunk, főleg azokat az ágazatokat, amely konkurenciát jelenthetett bármilyen szinten is az eu gazdaságára nézve.

A kulturális és könnyűzenei élet teljesen le volt ülve.

Pénztelenség, igénytelenség, elszórtan egy-két külvárosi koncert, visszafogott klubélet (pl.) a Ráday Klubban vagy az egyetemek színpadain, de más nem igazán történt. A fiatalokat egy időben az "Edzett Ifjúság" programmal próbálták inspirálni, - érezhetően jelen volt a levegőben a céltalanság, igénytelenség, kilátástalanság. Már a "párt" sem volt a régi: egyre kevesebb volt a meggyőződéses párttag, - csak aki szakítani tudott ebből, az játszotta még a szerepét...

Szociális alapon juthattak a fiatal házasok lakáshoz, - erről szólt volna valamilyen szinten az akkori panel-program.

Nem az 5-ös vagyok, de kíváncsiságból rákerestem:

A Dallas első részét Magyarországon 1990. december 28-án vetítették, tehát a rendszerváltás addigra már lezajlott Mo-on. Vagyis éppen közvetlenül utána voltunk. (1997 október 24-én adták az utolsó részt idehaza.)