Miert szoktak megkerdezni egyes emberek amikor kapcsolatot keresnek hogy a másik mit tud nyújtani egy kapcsolatban?

Az emberek többségének alapvetően kevés az, hogy ültök 'oszt szeretitek egymást.

Én is sokszor elgondolkodtam már (na jó azért sokszor nem) hogy az adott személy mit tudna adni nekem, nem anyagi, hanem úgy általánosan párkapcsolati, emberi szempontból.

Nekem fontos, hogy legyenek közös céljaink, tegyünk is érte, legyen közös hobbink, érdeklődésünk. Illetve látom azt, hogy valaki hiába jó csaj, teljesen más életmódja van mint nekem, valószínűleg nem együtt élnénk le az életünket akkor sem ha ideig-óráig együtt lennénk.

Ez úgy hangzik, mintha egy szolgáltatást akarna igénybe venni.

Kérdező, ha te nő vagy, ilyenkor nyugodtan mondd az illetőnek, hogy nyújtani a prostituáltak szoktak szolgáltatást. Te nem vagy az, úgyhogy nem is rabolod tovább az idejét, hogy a megfelelő szolgáltató hölgyeket felkeresse és nekik tegye föl ezt a kérdést.

Ilyenkor azt akarják kipuhatolni, hogy mennyire vagy kapható rá, hogy főzzél-mossál-takarítsál, kertet rendezzél, szüljél, a gyerekeket, az idős rokonokat és a férfit nevelgesd a "pénzért és a biztonságért" cserébe, amit adnak neked.

Csak tipikus, szexista hülyeség.

Hát jó, persze hogy a szeretet a legfontosabb, na de mi alapján szeretsz valakit? Az alapján, hogy mit tud nyújtani. Elég naiv elképzelés azt hinni, hogy ez nem így van, sőt, nem is nagyon bízom emberileg azokban, akik magukra veszik, ha elvárásokat támasztanak eléjük. Az elvárások JÓ dolgok.

Gondolj bele hogy rossz napod van, és hazamész a társadhoz. Mikor éreznél szeretetet iránta? Vagy mikor éreznéd, hogy szeret téged?

Ha el tudnál beszélgetni vele arról, hogy mi bánt, ő pedig örömmel meghallgatna, és felvidítana, vagy pedig ha elküldene a francba, mert neki aztán nincs türelme a nyivákolásodhoz...

Az, hogy valaki nyitott a beszélgetésre olyasmi, amit nyújtani tud, és amivel válaszolhat a kérdésedre. Ha meg nem nyitott rá, akkor magányosnak és jelentéktelennek érzed magad mellette, így pedig nehéz szeretni.

Vagy tegyük fel, hogy te szereted megünnepelni a sikereidet, az életed mérföldköveit, vagy akár az évfordulótokat, hiszen ettől lesznek emlékezetesek és különlegesek ezek az események.

Neked mindegy lenne, hogy a párod hogy áll hozzá ezekhez?

Mit preferálnál?

Ha felvesznek egy új munkahelyre, ahová már rég be akartál kerülni, ő pedig veled együtt örül, elmentek mondjuk vacsorázni, hogy megünnepeljétek, vagy csak megrántja a vállát, hogy "ideje volt végre hogy megkapd ezt a munkát, aztán tudjad is megtartani"

Vagy mindegy, hogy szülinapodra meglep valami aprósággal, aminek tudja hogy örülni fogsz, vagy hogy 1 héttel később jusson csak eszébe, hogy ja tényleg most volt a szülinapod, na mindegy...

Az, hogy figyelmes vagy a társaddal, és fontos neked, hogy mi zajlik az életében, szintén olyan dolog, amit nyújtani tudsz, és ami fontos is egy kapcsolatban.

Erre a kérdésre nem csak felszínes válaszokat lehet adni, hogy "ohhh hát én aztán pénzes vagyok, imádok otthon is gürizni, jól bszok, és ha kell 20 gyereket is bevállalok" hanem olyan válaszokat is, amik tényleg fontosak ahhoz, hogy egy kapcsolat működőképes legyen. "Csak szeretet" nincs, mindenkit valami alapján szeretünk. Ha létezne "csak szeretet" BÁRMIFÉLE elvárás nélkül, akkor te is akárkibe bele tudnál szeretni, teljesen mindegy hogy milyen bunkó veled az illető, vagy mennyire nem jöttök ki egymással, vagy mennyire nincs bennetek semmi közös.

6-os, értem mire gondolsz, de ezeket nem lehet kérdésként föltenni!

Élni kell vele az életet, találkozni, randizni, esetleg később összeköltözni - ÉS AKKOR MAJD lesz, amikor rossz napod lesz és várod, hogy megvigasztaljon stb. stb. És majd akkor TE MAGAD fogod leszűrni, hogy a párod mit tud nyújtani neked.

De ezeket előre megkérdezni totál abszurd.

7-es, nem nekem céloztad, de én pont az általad leírtak miatt adtam fel a célzott társkeresést. A legtöbben hajlamosak szépíteni, torzítani, meg sokan nem rendelkeznek jó önismerettel. Míg ha mondjuk nem célzottan társkeresés miatt ismerek meg valamit, csak elkezdünk beszélgetni, mondjuk egy büfé előtt a hamburgerre várva, nincs akkora tétje, abból lehet "bármi", sokkal inkább a valódi énjét ismerjük meg a másiknak.

És akkor itt jön be, amit a 6-os írt, ha megvan az a kölcsönös többlet, amivel tartós párkapcsolattá mélyül a dolog, ami túlmutat a hormongőzös rózsaszín ködön.