Nem furcsa, hogy emlékezett rám a szállodai recepciós?

Legrosszabb esetben megnézi a rendszerben először mész-e, legjobban a neved vagy valami megmaradt benne.

Nekem is ajánlottak fel kávét, kérdezték hogy éreztem magam, "marasztaltak" hogy beszélgessünk kicsit, nincs benne különös.

Rám szószerint 5 év múlva is emlékezett egy sima cipőbolti eladó! Ugy, hogy egyszer voltam bent csak 5 évvel ezelőtt!

Eddig is tudtam hogy általában megjegyeznek az emberek sajnos, de ő vitte a pálmát.

Kimentem Svédországba covid alatt, családi okokból. Három éjszakát töltöttem egy olcsó hostell egyik emeletes ágyának a tetején, párszor cigiztünk kinn együtt éjjel a recepcióssal, meg reggelente együtt kávéztam az arab takarítónővel.

Hónapokig motoszkált a fejemben a gondolat, hogy olyan szép városban szálltam meg, el kellene oda mennem úgy is, hogy turista vagyok, kikapcsolódom, szétnézek, ismerkedek, jól érzem magam. Lefoglaltam a repjegyet, szállásnál sokat gondolkoztam, mert itt most bőven előre tudtam tervezni, szóval nem az volt, hogy ott szállok meg, ahol még van hely, foglalhattam volna normálisabb szállást. De úgy voltam vele, hogy itt kedvesek voltak velem, lássuk, ott vannak-e még.

Hát, ott voltak, és két év távlatából emlékeztek rám, de olyan szinten, hogy a recepciós azzal fogadott, hogy sajnálja, ő leszokott a cigiről, az arab hölgy pedig büszkén mesélte, hogy képzeljem el, azóta raktáros lett, és a lánya egyetemre ment, majd elmondta, hogy csodálkozott, hogy visszajöttem, hiszen egy rokonom temetése miatt utaztam ki, nem fájdalmas nekem ebbe a cárosba jönni, és ugyanazon a helyen megszállni?

Én is voltam vendéglátós, arcokra jól tudok emlékezni, a "szokásosat" mindenkinél tudtam, de a történeteikre max. pár hét távlatában tudtam visszaemlékezni, nem évek múlva is.