Ha valaki nem hajlandó a valóságban élni, annak az öngyilkosság a megoldás?
Még mielőtt elkezditek, hogy az öngyilkosság rossz és kérjek segítséget, blabla, légyszíves olvassátok el az írásom. Fel szeretném adni az életem, ugyanis semmi értelme tovább szenvedni. Ezzel a világgal nem vagyok kompatibilis. Egyszerűen annyira elferdítettem magamban a valóságot, hogy akaraterő nélkül innen nincs visszaút. A realitástól olyan mértékben állok távol, mint Makó Jeruzsálemtől. Mint a Fidesz, felszámoltam magamban a valóságot és paradox életformát folytatok. És kötöm az ebet a karóhoz.
Kezdésként a viszonyom a munkával. Nem akarok dolgozni. De nem ilyen hisztis módon, hanem egyfajta ideológiai módon. De közben nem akarok másokon élősködni vagy nem akarok hajléktalan/hippi lenni. Természetesen ilyen nincs, de akkor is akarom hogy legyen ilyen lehetőség, úgyhogy valóság felszámolva.
Aztán rühellem ahol élek, ez egy élhetetlen pöcegödör, innen el akarok költözni. De ez munka nélkül ugye nem megoldható, mert a világ nem működik úgy ahogy akarom. De én nem akarok megváltozni, nem akarom változtatni az élethez való hozzáállásomon. De nem is akarok itt maradni, mert meg fogok teljesen hibbanni, ha még nem hibbantam meg. Valóság felszámolva, paradox élet folytatva.
Nem akarok tanulni, tanulás nélkül akarok mindent is tudni, mint tudjátok a filmekben amikor átültetik a tudást a gépből az emberbe. Le akarok fogyni anélkül, hogy abbahagynám a gyorskaját, édességet és az egész napos zabálást, de emellett mozogni sem akarok egy ujjnyit sem.
De ez mindennel így van. Úgy akarok jól lakni, hogy nem eszek, úgy akarok élni, hogy nem veszek levegőt, stb-stb, napokig vagy évekig lehetne sorolni. A valóságot magamban teljesen felszámoltam és nem vagyok hajlandó akaraterőm hiányából ezen változtatni.
Mentális egészségügy erre nincs. Nincs csodagyógyszer, ami ezt az ideológiámat elporlasztaná. A magyar egészségügy meg amúgy is tudjuk milyen.
Teljesen kiégtem és elkezdtem megtervezni (tervezés nélkül) az öngyilkosságom, ami fájdalommentes és gyors. Kár hogy ilyen nem létezik, tehát valóságfelszámítás ez is, de már meg sem lepődök.
Igen, a zártosztályra való vagyok, tudom. De nem akarok oda kerülni. A változás pedig akkor érhető csak el, ha az ember akar. Én akarok DE nem akarok. De amúgy úgy akarok, hogy közben nem akarok. Értitek mit értek.
Az öngyilkosság az egyetlen kiút ebből a ferdített valóságból?
Amiket leírtá, az egyszerű depresszió.
Menj pszichológushoz, segít kilábalni belőle és annyi.
Tudom, te úgy akarsz mindent, hogy nem tetszel érte. Hát ez nem fog menni. De ha ahhoz is depis vagy, hogy kiguglizz egy környékeden lévő szakembert és felhívd és időpontot kérj tőle, akkor... hát.. pech.
Te magad is tudod, hogy veled van a gond, nem a világgal. De az, hogy te önmagadtól nem tudsz ezen változtatni, az természetes, a legtöbben nem tudnak maguktól kilábalni a depresszióból.
Ha segítséget kérsz, simán kijössz belőle. Ha nem, nem.
Helló kérdező!
Együtt tudok érezni azzal amit írsz, és osztom is a véleményed, ennek az élet nevű dolognak nem sok értelme van. Bár mondjuk nekem van ausztriában egy majdnem minimálbéres szakképzetlen munkám és pénzt könnyen tudok letenni mivel anyámmal egy kasszán élünk. De amúgy nekem sincs tervem a jövőre, sem akaraterőm hogy önerőből fejlődlek, változtassak (ezt a munkát is csak találták nekem), ez a tetves jogsi sem akar összejönni. Ha szabad időm van csak a képernyőt bámulom. Szerintem sincs értelme a magunkfajta szerencsétleneknek emberfeletti erőt nyújtani hogy mondjuk összehozzunk magunknak egy középszerű életet a több milliárd másik mellet. Másnak ezerszer könyebben mennek a dolgok mivel
A. Gazdagabb családba, jobb környezetbe, több lehetőséggel született
B. Jobb genetikai összetétele van, merthogy mondjuk akárhogy küzd egy autista vagy down kóros (még ha a te esetedben nem is ilyen súlyos) annak akkor sem lesz sohasem normális élete.
Azt sem értem hogy mért akkora baj az ha valaki huszonévesen saját akaratából hal meg és nem él még 40-50 évet szenvedve, a végén meg embertelenűl, magára hagyatva, felfordul valamilyen rákba. Egyszer úgy is megdöglik mindenki és mindent elveszít amit az életben tett, kapott, szeretett, szóval nem értem ezt a hozzáállást. De mondjuk csak nézz Ukrajnára! Ezek a nagy életvédők valamiért háború idején (ami ugye azért van az egész mert pár bűngazdag, hatalommal rendelkező nyakkendős, inges féreg nem akarnak egymás között leszámolni hanem az egész országot belerántják az ügyükbe) a legnagyobb szigorral parancsolnak rá hogy mennjél védeni a hazát, és lexarjuk ha megdöglesz meg mi ölünk meg ha nem mész. Vagy mondjuk nézd meg hogy mit csináltak az I. Világháború idején a fiatalokkal. Ennyit arról hogy milyen is fontos az életed... Addig vagy jó ameddig ledolgozod a segged utána meg us dögölhetsz nyugottan. Én is elgondolkodtam már az öngyilkosságon, csak azért nem teszem meg mert az anyám nagyon ragaszkodik hozzám és sokat tett értem és xar élete volt. Meg mondjuk nem szeretném hogy az ellenségeim röhögjenek a markuba bár ezen túl tudnám tenni magam. Amúgy biztosan vannak humánus viszonylag fájdalommentes módjai az öngyilkosságnak (különböző szerek), erről egész könyveket írtak csak még nem olvastam utána.
kb ezek közül választhatsz:
1. öngyilkosság
2. pszichoterápia
3. önsegítő csoportok
4. önsegítő könyvek
5. annak elviselése, ami most van
Tehetetlennek érzed magad, ettől vagy depressziós, ami egy másik tudatállapot, és még az is szaharrá változik, ami nem az.
Az élet nem rossz alapvetően. Nem is állítom, hogy olyan húdejó lenne, de jobb mint szarabb:D
Az, hogy nem érzed jónak az életed, a te tudatállapotod. Ezen lehet változtatni, ha akarsz. Ha nem akarsz, akkor tűrd, hgoy szar, vagy vess véget neki. Ha jobbat akarsz, állj neki változtatni. A legcélravezetőbb a pszichoterápia.
Nem bonyolult. Kérdés az, hogy mit akarsz. Ha semmit, akkor legyen az, te döntésed. 100%-ban a te döntésed, hogy úgy legyen ahogy lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!