Hogy ment el ilyen gyorsan az idő? Most volt 2013, nem tudom elhinni, hogy már 28 leszek🙁

2013-ban negyedikes voltam, az alsós udvaron játszottam. Összebarátkoztam egy kiközösített fiúval, majd "járni" kezdtünk. Folyton GTA San Andreassal játszott, mikor itt volt nálunk, előfordult, hogy 5-6 órán át nem szólt hozzám, csak ült a gép előtt. Anyám mérges volt, hogy minden hétvégén átjött hozzánk és szerinte ettől nem tud csinálni semmit (amit nonszensznek tartottam, tekintve, előtte fiúhaverom volt nálunk szombatonként). Majdnem smároltunk, de a lehelete miatt nem történt meg. Szakítottunk, mert elegem lett belőle és a bántásokból, amit kaptam miatta.

Nyáron elkezdtem menstruálni, a testem magára szedett egy csomó zsírt, a hajam is, ritka ronda lettem. 5.-be úgy mentem fel, hogy a tanárok már hallották, milyen jó képességű diák vagyok, de egy igénytelen, ronda debilnek tűntem. Szinte mindenki, akit bírtam a másik osztályba járt, ezért az első felsős évem első tanévét azzal töltöttem, hogy a menő lányokkal próbáltam barátkozni, míg meg nem hallottam miket beszélnek rólam, ezért inkább egyedül álltam az udvar egy félreeső pontján és jó esetben egy-egy B osztályos megtalált és beszélgettünk, rosszabb esetben felsőbb évesek találtak meg és bántottak.

Most nem bánt senki, jobban nézek ki, egyetemre járok. Barátom van, akivel szeretjük egymást. Barátaim nem annyira vannak, mert gimiben a kiközösített emberkékkel próbáltam barátkozni, ami miatt a többiek kitaszítottak köreikből, de mindegy, legalább elmondható, hogy senki nem volt egyedül az osztályunkban. Egy lánnyal azért jóban vagyunk mai napig is.

Mindenesetre 2013 nekem jó szar év volt, otthon sem, iskolában sem találtam épp a helyem, sminkelni már próbáltam, de a hajam ápolása, normális öltözködés már nem jutott eszembe. 5.-ben még a jegyeimet is leronottam, csakhogy úgy tűnjön, van életem, mert nem hitték el, hogy tanulás nélkül olyanok, amilyenek.

Súlyos pénzeket kéne fizetni nekem, hogy valaha visszamenjek oda-ha ez lehetséges lenne- és újraéljem ezt a szakaszát az életemnek. Örülök, hogy elmúlt.

20/l