Csak én szeretnék inkább a 90-es években élni?

Azért mert azt látod,hogy milyen nagy divat volt a tamagochi meg a trapéznadrág meg az volt kb a divat mint most..attól még nem feltétlen volt jó az élet akkoriban.

Megtudod indokolni miért volt jobb az élet?

Én is.

Meg nem csak emiatt. A mai világba valahogy egyszerűen nem tudok beilleszkedni. Nem vagyok teljesen boldog. 14 évesen is jobban tudtam beszélgetni akár egy 30as nővel, mint egy kortársammal. Egyszerűen nem értem a mai embereket. Ez a rohanó világ, hogy senki nem törődik a másikkal, ha mégis akkor csak a rosszindulat vezérel mindenkit. Szívesebben élnék egy korai időszakban. Nyilván minden kornak megvolt a maga hátránya, de valahogy akkoriban másabbal voltak az emberek, másabb volt az értékrend. Nem feltétlenül jó ez a digitális világ.

Én meg tudom indokolni 1es.

Nem volt okostelefon, nem volt online vásárlás, nem volt online tér. Ha venni akartál ruhát, ételt, vagy bármit bementél egy boltba és megvetted.

A személyes tér nem volt ennyire beszűkülve mint most, emberek között voltál. Netes ismerkedés, meg egyéb beszűkült online tér amibe belekényszerítettek minket szintén nem létezett. Az ember mentálisan szabadabb volt, lehetett ismerkedni. Jobban odafigyeltek egymásra az emberek, az eladói kiszolgálás az üzletekben rendben volt, segítettek a vevőnek ruhát ajánlani, élelmiszert megtalálni, esetleg a raktárból elővenni ha kifogyott.

90es években születtem, de gyerekkoromból maradtak meg szép emlékek. Nyilván nem volt akkoriban sem fenékig tejfel, de volt lelke mindennek.

Hát, én biztosan nem...

Ótvar zenék, háború, népirtások, AIDS stb.

Lehet hogy csak a gyermekkor naivitása és csodája szépíti meg számomra ezt a korszakot, de kifejezetten szerettem. Valahogy sokkal nyugodtabb, kiszámíthatóbb és emberközelibb volt minden, emlékeim szerint. Még nem volt ennyire digitális a világ, rengeteg érdekes tárgyra emlékszem gyerekkoromból, ami mostanra funkcióvesztett, muzeumális darabnak illene be. A technológiai fejlődés is szinte csodának hatott, évről évre olyan szintű újítások, amik akkoriban még tényleg nagy dolognak számítottak. Pl emlékszem az első tv csatornák mellé (m1 m2 duna) amikor végre bejöttek az újabbak, majd idővel már egyenesen a nyugati csatornák műsorai is. Vagy hogy pl a minikazettás üzenetrögzítő a telefonon mekkora újdonságnak számított. A tárcsázós helyett digitális nyomógombokkal. Vagy az első otthoni fax. Első walkmanek! Vagy a teletex a tvben. Az internet is csak az évtized végefelé kezdett jobban terjedni, azelőtt meg tényleg csak nagyon keveseknek volt. Szóval még minden élőben, valódi és kézzelfogható eszközökkel zajlott, a mostani digitálissá vált világgal szemben. Amik pedig az akkori technikai újdonságok voltak, azok olyan nagyléptékű, akkoriban újszerű dolgok amiknek előtte még nem volt alternatívája, és megalapozták a későbbi időket is.

Az emberek is még jobban összejártak, bandázások a játszótereken, éttermezések, táborozás, nyaralás a telken, kirándulások, kártyázások, nagy esti horgászatok, nyári csillagnézés a szabad ég alatt. Megannyi színes élmény és emlék.

Az emberek is nyugodtabbak voltak, nem voltak ekkora társadalmi egyenlőtlenségek és szándékos hergelés sem, nagyjából még minden működött is, ami a normális élethez kell. A társadalom is jobban egyben volt, tolerancia és szolidaritás, empátia terén is.

Ezek után szerintem nem csoda hogy sokan visszavágyunk azokba az időkbe. Nekem ugyan a 2000-es évek az örök nagy szerelmem, de nagyon jó szívvel gondolok vissza a 90-es évekre is.