Jól kommunikálsz másokkal?

Félig igen, félig meg nem.

Az a része nagyon jól megy, hogy én megértsek másokat. Úgy olvasok az emberekben, mint a könyvben, egy nézésből, egy gesztusból megértem a másik hangulatát, tökéletesen tudom értelmezni a testbeszédet, emiatt sokszor olyan emberek mondandóját is megértem, akikkel nem beszélünk közös nyelvet, és az általuk beszélt nyelven csak pár szót tudok.

Viszont kifejezni magam nem tudom olyan jól, testbeszédem gyakorlatilag nincs, arckifejezéseim vannak, meg a tekintetem beszédes, illetve az általam beszélt nyelveken nagy a szókincsem, szóval azokon jól ki tudom fejezni magam, de van, hogy a másik nem ért meg egy-egy ritka szót, amit használok, vagy ha egyáltalán nem beszélünk közös nyelvet, akkor a testbeszéd hiánya miatt nem ért egyáltalán. Van egy erős megfelelési kényszerem, ami miatt barátokkal, családdal előfordul, hogy nem mondom ki azt, amit ki szeretnék mondani, mert nem érzem helyénvalónak, ők meg közben pont arra az egy mondatra vártak, ami nem lett kimondva. Hideg és érzéketlen embernek tartanak, pedig egyébként a kezem tűzbetenném bárkiért, és nagyon heves érzéseim vannak, csak van bennem egy kommunikációs gát, ami miatt csak biztonságos mondatok hagyják el a számat.

Viszont idegenekkel szemben nincs ez, az ő véleményük nem érdekel, velük nagyon jókat szoktam beszélgetni, tipikusan az az ember vagyok, aki elmegy egyedül egy kocsmába, vagy akár egy külföldi útra, és talál magának társaságot, és velük vibeol.

Dolgozom azon, hogy a szeretteimmel is ilyen könnyeden tudjak beszélgetni.